Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
tanárának, utóbb ezen akadémiának életfogytiglani titkárává kinevezte.70 A Plenck távozásával megürült sebészeti tanszékre, melyhez még a szemészet és szülészet tanítása is hozzátartozott, pályázat hirdettetett meg, melynek eldőltéig a felség Rácz Sámuel professorra bízta a tanszék teendőinek ellátását.81 A pályázatban hárman vettek részt: i. Knauer Antal, a sebészet és szülészet helyettes tanára Bécsben; 2. Stáhly György, katonaorvos, a Josephinumban rendkívüli tanár; 3. Albrecht János, a sebészet és szülészet mestere Pozsonyban. Nem pályázott, hanem a felséghez folyamodványt nyújtott az állás elnyeréséért Molitor Boldizsár, a gróf Esterházy Miklós gyalogezred sebésze. A király az egyetem rectorának küldte meg e folyamodványt, a kar véleményének kikérése s majdan jelentéstétel végett. A kar loyalitásból olybá vette a kérvényt, mintha Molitor szabályosan pályázott volna, legérdemesebbnek azonban Stáhly Györgyöt minősítette, akit a császári protochirurgus Brambilla is melegen ajánlott, előnyéül tudván be magyar születését s a magyar nyelv bírását, amit a hallgatók nagy részének magyar nyelvű volta miatt igen fontosnak tartott. Az egyetemi tanács is magáévá téve a kar javaslatát, 1784 márcz. 15-ikén a helytartótanácshoz terjeszté fel az ügyet a király döntésének kikérése végett,82 aki a Plenck József áthelyezése következtében megürült tanszékre ápr. 14-ikén a kar ajánlottját kinevezte. A tanfolyam előírt tartama két év volt, de eltartott 3—4 évig is, míg a növendékek az összes sebészi gyakorlatokat elvégezték. Az akadémia jogot kapott sebész doctorok és mesterek kreálására is, sőt 1812-ben egyetemi tanrendet és egyenjogúsítást kapott. 1820-ban az előadásokat megszüntették, 1822-ben az akadémiát bezárták, 1824-ben ismét megnyitották, ismét egyetemi rangban; 1848-ban megint bezárták, illetve az egyetembe olvasztották; 1854-ben újra megnyitották s 1874 júl. 16.-án végleg feloszlatták. — A József-akademia tanárai közt európai nevű tudósokra is akadunk, mint például Barth, Jäger, Stellwag, Duchek, Pitha, Schroff, Chiari, C. Ludwig; de Späth és Gustav Braun is ott működtek, Semmelweis gyarló ellenfelei; a 20-as évek tanári karában találjuk Töltényi Szaniszlót, a hazájából kiszorult természetphilosophust. 80 OL. Litt.-pol. Distr. Budens. 1784. Fons 2, pos. 7. 81 OL. Litt.-pol. Distr. Budens. 1784. Fons 2, pos. 54, 303. 82 OL. Litt.-pol. Distr. Budens. 1784. Fons 2, pos. 5, 56. IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).
