Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
AZ 1777. ÉVI RATIO EDUCATIONIS. II7 A Ratio Educationis totiusque rei literariae per Regnum Hungaricum ac Provincias eidem adnexas19 9. §-a szerint a közoktatási ügyek királyi elhatározásnak vannak fenntartva s azokat a királyi helytartótanács intézi, mégpedig egy külön tanulmányi bizottság segítségével, mely hetenkint egyszer, szükség esetén gyakrabban is ülést tartozik tartani úgy a tanulmányi mint a pénzügyi kérdések megoldására, amiről mindenkor jelentést kell tennie a tanácsnak, mely a tanulmányi rendszer pontos végrehajtásáról és ellenőrzéséről gondoskodik. A megüresedett tanszékekre a legkiválóbb férfiakat ajánlja. Maga állapítja meg, mely ügyeket fog a király elé terjeszteni. A 14—24. §-ok foglalkoznak a királyi egyetemmel s annak politikai igazgatásával. E téren semmiféle lényegbe vágó újítást nem tartalmazott a Ratio a fennálló szabályokhoz képest. Megszüntette ugyan a consistoriumot, de ugyanazzal a hatáskörrel ruházta fel az egyetem királyi tanácsát, úgy hogy lényegileg csakis elnevezéscseréről volt szó. Ez a tanács (Regius Universitatis Senatus) az egyetem elnökéből és a négy kari igazgatóból tevődött össze s hetenkint legalább egy ülést tartott. Itt hirdették ki a királyi rendeleteket és tanácskoztak a végrehajtásukról. A határozatokat a tanács a kir. helytartó- tanácshoz terjesztette fel. Őrködött a tanárok működése, a tanuló ifjúság fegyelmi ügyeinek s a gazdasági ügyeknek hűséges intézése felett s ezekről időszakos jelentéseket tartozott felterjeszteni. Gondoskodni tartozott továbbá, hogy az egyetem történetét keletkezésétől fogva valamely illetékes szakember megírja és pontosan tovább vezesse. Az előzetes könyvbírálat ugyancsak a tanács teendői közé tartozott. Az egyetem akadémiai hatóság (Academicus Universitatis Magistratus) — Európa egyéb egyetemeinek módjára a következőkből állott: a rector és titkára, a négy kar dékánjai és négy seniorja. A rector magnificus tiszte választás útján azokat a tanárokat illette meg egy-egy év tartalmára, kik a többiek közül tudásukkal vagy méltóságukkal kitűntek. A dékánokat évenkint a saját karuk választotta. A rector titkárát, állandó jellegű tisztet töltvén be, a király nevezte ki. Ezen hatóság 19 Az 1777-iki Ratio Educationis-t dr. Friml Aladár kitűnő fordításában és tanulságos bevezetésével 1913-ban jelent meg a Kornis Gyula szerkesztette Paedagogiai Könyvtárban.
