Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
BÜCSÜZÁS nagyszombattól. Ill tespedő állapotából merítette, mely nem hogy vcnzaná, hanem inkább elriasztja a tanuló ifjúságot, tudván, hogy a nagyszombati oklevelek birtokosait a törvényhatóságok nem szívesen alkalmazzák tiszti orvosokul, miért is sokan inkább a külföldi egyetemekre törekszenek, ahol a Nagyszombaton hiányzó klinikai gyakorlat be van vezetve.4 Niczky rámutatott, hogy az egyetem Budára helyezése ezen a hiányon is segíteni tudna, mert ott van a ,,collegia practica“ részére felhasználható polgári kórház a bécsi kapu alatt s a botanikus kert berendezésére is megvan a hely és mód. A magyar kancellária 1777 jan. 3-án tárgyalta a Niczky-féle javaslatot s azt teljes egészében pártolólag terjesztette az államtanács elé, mely azt az áthelyezéssel járó előrelátható költségek magassága miatt aggodalmaskodó gróf Hatzfeld államtanácsos kivételével egyhangúlag szintén a magáévá tette.5 Az elől idézett királyi rendelettel befejeződött orvosi karunk nagy reményekkel kezdődő, nehéz küzdelmekkel folytatódó és súlyos csalódásokkal befejeződő első hétesztendős időszaka. 1777 aug. 24-én értek véget az előadások s ezzel lezárult az egyetem (Universitas Tirnaviensis) nagyszombati élete. És felhangzott a diákság búcsúnótája, a ,,Vale ergo parva Roma“6, hogy azután nov. 9-ikén újra összegyűljenek, de most 4 OL. Udv. canc. 6273 : 1776. — Pauler Tivadar : A budapesti m. kir. tudomány-egyetem története. Bpest 1880. 112. 1. Fináczy Ernő. A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. 2 kötet: Bpest 1899—1902. II. 144. 5 StR. 26 : 1777. 6 A sok mélabús-tréfás dal és teset őriz Esztergomban a prímási néhányat itt mutatunk be: Hie Lyceum generale Scientiarum pedale Toti Regno figitur. En decretum Regis fertur Universitas transfertur Budam Arcem Regium Sed spreto favore Legis Cassatoque Belae Regis tanto Privilegio. vers közt egy tan meg nem ísmere- levéltár is, melynek 48 strófájából Religiosi cassantur, Claustra, templi occupantur ex mandato Regis. Ergo Urbs haec quae multorum Juvenum et Alumnorum fuerat vivarium Nunc Senum et confractorum Militum Invalidorum facta est Caemeterium.
