Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

BÓKAY—ÉDESKUTY

137

Bókay János. Gyermekkórházi vény- gyiijtemény. Budapest, 1882.

— ül. bőv. kiad. 1900.

— A pesti szegénygyermek-kórház története 1839—1883-ig. Budapest, 1884.

Gyermekgyógyászati korrajz. Közreműködtek : B r ü c k M i k s a, É k e y Antal, Grosz Gyula, Szegő Kálmán, H a i n i s s Géza, Pa- takyJenö, Szontagh Félix és V á mos G y u 1 a. Budapest, 1891.

— Közlemények a heveny fertőző kórokról. Közreműködtek: Szegő Kálmán, Hőgyes Perencz és Szontagh Felix. Budapest, 1892.

— A csecsemők mesterséges táplálásáról. Két előadás. Budapest, 1898.

Borhek Ágoston és Schréter Dávid. Aufforderung an die Bewohner Zipsens zur willigen Aufnahme der Schutzpocken. Leutschau, 1804.

Prohlássenj obywatelum widjku spis- kého k rozmonoáenj pok ochranugj- cych véjnené. W Lewocy, 1804.

Boros Sámuel. Dissertatio inaug. med. de chorea sancti Viti. Pestini, 1815.

Bors Lajos. Hogyan védjük gyermekeinket difteritis ellen? Budapest, 1892.

Borsos (nagy-enyedi) József. Dissertatio inaug. med. de examine functionum infantum pathologico. Vindobonae, 1835.

Márton. A csecsemő- és első gyermekkor, házi nevelés tekintetében. Kolozsvár, 1838.

— II. kiadás, 1845.

Bossányi (nagy-bossányi) András.

Közönséges népoktatás a természetes emberhimlőnek tulajdonságairól és a mentő- vagy tehén-himlőnek jeles hasznáról. Pest, 1808.

— Uj lenyomat 1813. — Ugyanez németül 1808. — Ugyanez tótul 1809.

Böjthy János. Orvosi értekezés a tehénhimlőről. [Dissertatio med. de variola vaccina.J Buda, 1836.

Braidwood Murray P. Anyák tanácsadója és útmutatója gyermekeik ápolásánál. Az angol eredeti II. kiadás nyomán. Átnézte és előszóval ellátta Erőss Gyula. Budapest, 1897.

Breger János. Dissertatio inaug. med. sistens semiologiam aegroti infantis. Vindobonae, 1841.

Brücke Ernő. Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? Fordította Faragó Gyula. Budapest, 1892.

Calovino József Ferencz. Disseidatio

inaug. med. de tussi convulsiva. Vindobonae, 1825.

Car eno. Á tehén-himlőről. Francziából ford. Stand. Pest, 1802.

Christ János Nép. Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva. Pestini, 1817.

Costein I. Die Schutz- oder Kuhpocke in den königl. herzoglichen Herrschaft Hungarisch-Altenburg. Ein Lesebuch für den Landmann jener Gegend. Pressburg, 1804.

Csákányi Alajos. Dissertatio inaug. med. Morbi evolutionis organismi. Pestini, 1840.

Csapó József. Kis gyermekek ispu- tálja, melyben különbféle nevezetesebb nyavalyái és külső hibái a kis gyermekeknek és ezek eránt lehető orvoslásnak módjai hűségesen megír attak. Nagy-Kár oly, 1771.

— Valetudinarium infantile Hungaricum novum, sistens morbos infantium centenos, horumque tutos curandi modos subjunctis instructionibus cautelisque utilissimis centenis. Pestini, 1794.

Cseh(Csuzi) János. Dissertatio inaug. med. de rachitide. Franequerae, 1702.

Csízy Pál. Dissertatio inaug. med.- practica de morbis infantum. Budae,

1838.

Czepecz János Jakab. Dissertatio med.-obstetricia de cura infantum recens natorum. Tyrnaviae, 1776.

Davida Sándor. Dissertatio inaug. medica. Generalia morbis infantum. Budae, 1840.

Dolezsalek Antal József. Utasítás mikép kell világtalan gyermekekkel kisded koruktól kezdve czélszerüleg elbánni. Buda, 1837. (Németül is.)

Domby (gálfalvi) Sámuel. Fontos kérdés, mint kelljen a gyermekeket nevelni. Pozsony és Pest, 1807.

Dövény Pál. A gyermeki rángatózásról. (Orvostudori értekezés.) [De co- noulsionibus infantum. Dissertatio inaug. med.j Pest, 1836.

Dubay Miklós. Miért szoptassa az anya önmaga gyermekét ? (A »budapesti orvosi kör« által jutalmazott pályamű). Budapest, 1887.

— Koller Gyula, Bókay János, Dirner Gusztáv, Csapodi István, Bőke Gyula, Ónodi Adolf, Dol- linger Gyula, Laufenauer Károly és Faragó Gyula. A gyermek

, testi ápolásáról. Budapest, 1891.

Édeskuty Nándor. Dissertatio inaug. med. de variola vaccina.Viennae, 1840.