Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
III. Therapia generalis
64 MARTINO VITS — MIZALD János. Dissertatio med. practica de amica, cum icone. Viennae, 1779. Martinovits József. Dissertatio de acido tartarico (Weinsteinsäure) et de Naphtha vitrioli(Schwefel-aether). Pes- tini, 1835. Marzloff Lorincz. Dissertatio inaug. med.-pharm. de hromio. Vindobonae, 1833. Massa Alajos. Gyógyszeres értekezés a kénsavas keseragról és az élege- dett sóskasavas hamagról (Kali oxa- licum neutrum). Pest, 1829. Massiczay Róbert. Dissertatio inaug. med.-pharm. de carbonate ferri sa- charato. Budae, 1841. Mayer Adalbert. Dissertatio inaug. med. de opio. Pestini, 1829. Antal. Dissertatio pharm.-med. Digitalis purpurea. Budae, 1833. Gusztáv Adolf. Chemisch.-phar- mac. Abhandlung über das Kreosot (creosotum) und über das reine Aetz- kali (Lixiva pura, Tiszta hamag) vorgetragen. Pest, 1836. Mayr József. Chem.-pharm. Abh. über die reine concentrirte Salpetersäure acid, nitricum conc. pur. und das Sandelroth, Santalin. Ofen, 1842. Meissner Pál. Vorschläge zu einigen neuen Verbesserungen pharmaceuti- \ scher Operationen und dazugehöriger Apparate, auf dem Wege der Erfahrung bearbeitet und als Beiträge zur Begründung einer zweckmässige und vortheilhaften Apothekerpraxis. Wien, 1814. — Chemische Aequivalenten- oder Ato- menlehre zum Gebrauche für Chemi-1 ker, Pharmaceuten und Techniker gemeinfasslich dargestellt. 2 Bände. Wien, 1834. — Neue unveränderte Ausgabe. 2 Bde. 1838. Melczer János. Dissertatio inaug. med. de pyrola umbellata. Pestini, 1829. Melius (Horhi Juhász) Péter. Herbarivm az Faknac, Fvveknec, nevekről, természetekről és hasznairól, Magyar nyelwre és ez rendre hoszta az Doctoroc Könyveiből az Horhi Melius Péter. Kolozsvár, 1578. Menesdorfer. A kénsavas rézagos húgyagról (cuprum ammoniatum) és a borkősavas dárdacsos hamagról (tartarus emeticus). Pest, 1830. Merényi Dezső'. Magyar gyógyszerészeti törvények, kiegészítve az érdeklő miniszteri rendeletekkel, magyarázat és betűrendes tárgymutatóval ellátva. Budapest, 1884. Meskó János. Dissert, inaug. pharm.- med. de camphora. Budae, 1830. Mészáros Ferencz. Gyógyszeres értekezés a sósavas kinadékról (murias chininae) és az alfojtó-savas bátragról (subnitras bismutici). Pest, 1835. Metelka Ferencz. Gyógyszeres értekezés az eczetsavas horgagról (zincum aceticum) és a dárdagról (stibium). Pest, 1837. Meyer Ferencz Seraphius. Dissertatio inaug. med. de Marte. Vindobonae, 1823. Meyer Károly József. Handbuch der Pharmacologie, als Erläuterung aller in der österr. Pharmacopöe v. J. 1834. enth. Arzneymittel. Mit besond. Rücksicht auf andere Dispensatorien, vorzugsweise auf die k. k. oest. Militair- u. kön. preussische Landes-Pharma- copöe. Zum Gebrauch für Aerzte, Wundärzte und Apotheker. Güns, 1835. — II. verbesserte u. vermehrte Aufl. 1838. — Vollständiges Recept-Tasehenbuch zur neuesten österr. Pharmacopöe. Für Aerzte und Wundärzte. Supplement zu dessen Handbuche der Pharmacopöe vom J. 1834. 2 Abthlgn. Güns, 1836. — II. vermehrte u. verbesserte Auü. 1844. — Pharmacologische Blätter zur Mittheilung und Besprechung des Neuesten und Wissenswerthesten aus dem Gebiete der Arzneimittellehre. Für praktische Aerzte und Wundärzte. Güns, 1840. Mihályik Gejza Sándor. Dissertatio inaug. pharmacol. de exploranda virtute medicamentorum. Budae, 1838. Mike (csomortáni) József. Gyógyszeres értekezés a hamany vasany kékletről (cyanuretum kalii ferratum) és a kénsavas rézagos húgyagról (sulfas cupri ammoniacalis). Pest, 1835. Miskovicsew Miksa Miklós. Dissertatio de conio maculato. Budae, 1834. Mizald Antal. Kerti dolgoknak leírása. Négy könyvekben rendesen bé-foglal- tatott: Mellyek közzűl .... az harmadik kerti holmiknek orvos hasznait rendre Írja ki ___Mindezek gyönyörűs éggel és ki-mondhatatlan haszonnal rakvak .... magyarrá penig fordít- tattak és sok helyeken továbra-is
