Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

78

BENCSIK — BLAU

Bencsik Mátyás. Genuina pestis descriptio, quae ann. 1739. Debreczini grassata est... .

Bene Ferencz. Kurzer Inbegriff' der nöthigsten Grundsätze zur Kenntniss und Heilung der gewöhnlichsten inneren Krankheiten der Menschen, für angehende Wundärzte im König- j reich Ungern. Pest, 1801.

— Elementa medicinae practicae e praelectionibus illius publicis edita j per Franc. Bene jun. Tomi V. Pestini, 1833—34.

— ifj. Dissertatio inaug. med. sistens quaedam memorabilia clinica. Anno scholastico 1824/5 in nosocomio aca- demico regiae scientiarum universi- tatio Hungaricae collecta. Pestini, 1825.

— Tetszhalál, megégetés és egyéb rögtöni életveszélyekről mentőszereikkel | együtt. Pest, 1843.

— Rudolf. Dissertatio inaug. med.- practica sistens casuum memorabilium LXXXVI. in schola clinica annis 1837/8 et 1838/9 observatorum succinctam enarrationem. Pestini, 1840.

Benedict Henrik. Az appendicitisről. Budapest, 1899.

Benkótzi István. Dissertatio inaug. med. de febre Hungarica seu castrensi. Erlangae, 1759.

Benkő Sámuel Dissertatio inaug. med. de insomniis. Budae, 1778.

— A hólyagos himlőről való tanácsadás. Miképen kelljen a még meg nem himlőzötteket, mikor e nyavalyába esnek, orvosolni, hogy mind testeknek szépségekben és épségekben megmaradjanak, mind pedig igen kevés számmal haljanak meg. Kassa, 1781.

— Novum febris scarlatinae genus, quod in 300 innocuis infantibus observatum. (A kir. helytartótanácscsal közölte.) Magyarra fordítva: »A skár- latos hidegnek leirása és orvoslása.« Kiadta Rá ez Sámuel. Pest, 1784.

— A fekete epés mértékletnek, és az alatt elrejtezett számtalan és tündé- res betegségeknek, nevezetesen pedig a köszvénynek, úgy az ót-varnak és J aranyérnek, az uj tapasztalásokból, különösen pedig Grant Wilhelm képzeményeiből leirása, elkerülése és j meggyógyítása ; részben angolból magyarra fordítva, részint pedig kidolgozva. Két eredeti értekezéssel toldván azt meg a tej varról és aranyérről. Pest, 1791.

— Medizinische Ephemeriden von den Jahren 1780—1793. Aus dem Latein übersetzt und mit der Topographie Miskolcz vermehrt von Josef Eyerel. 5 Bde. Wien, 1794.

Bensa Ferencz Xaver. Historica relatio pestis anni hujus saeculi XII. XIII. XIV. Austriam et conterminas partes infestantis, cum adjunctis specialibus observationibus in lazaretho tam Posoniensi, quam Viennensi factis. Viennae, 1717.

Bentzig Mátyás. Dissertatio inaug. med. de dolore cephalico. Halae Magd., 1731.

Berdach Gyula. Bericht über die Meningitis-Epidemie in Trifail im Jahre 1898. München, 1899.

Bereczk v. Briccius (vízaknai) György. Disputatio med. de peripneumonia. Franequerae, 1695.

— Dissertatio inaug. med. de colica passione. Franequerae, 1695.

Bereczky (torboszlói) Károly. Dissertatio inaug. med. de diabete. Viennae, 1839.

Berger József. Dissertatio inaug. de vertigine. Pestini, 1835.

Beszterczey József. Dissert, inaug. med.-practicade arthritide. Budae,1837.

Bethke Károly. Über Schlagflüsse und Lähmungen, oder Geschichte der Apoplexie, Paraplegie und Hemiplegie aus ältern und neuem Wahrnehmungen. 2 Theile. Ofen, 1799.

Betlehem Fülöp Dissertatio inaug. med. de delirio tremente potatorum. Budae, 1835.

Biatzovszky János. Utasítványa az epemirigy elkerülése és orvoslása módjairól. Nagy-Szombat, 1831.

— Instructio quoad media praepediendi et curandi morbi cholerae. Tymaviae,

1831.

— Krátki Mauceni abi choleru nedostal. Tmawe, 1831.

Bibó Gedeon. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Vindobonae, 1831.

Billitzer Fülöp. Dissertatio inaug. med. de paralysi. Budae, 1835.

Bing Herman. Dissert, inaug. med. de epilepsia. Pest, 1831.

Binnenfeld Izsák. Orvosi értekezés a hasmenésről. [Dissertatio de diarrhoea.] Buda, 1845.

Birly Ede Flórián. Dissert, inaug. med. de epilepsia. Viennae, 1814.

Blau Vilmos. Dissertatio inaug. med. de dysphagia. Viennae, 1838.