Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

46

SHITISCH — STOCKER

Herrschaft zu Tepliz in Ungarn. Wien,

1797.

Shitisch József. Physik und Beschreibung des Stubiezer Bades. Agram,

1814.

Sieger József Ferdinand. Die Heilquellen von Topusko in Croatien. Für Aerzte u. Leidende beschrieben. C arista dt, 1845.

Sigmund (ilanori) Károly Lajos.

Füred’s Mineralquellen und der Plattensee, für Aerzte und Badegäste nach den vorhandenen Hilfsmitteln und eigenen Untersuchungen darge- stellt. (Dissertatio inaug. med.) Pest, 1837.

— Gleichenberg, seine Mineralquellen und der Ciu’ort. Aerztliche Mittheilungen. Wien, 1840.

— H. Aufl. Mit Bemerkungen über den Gebrauch des versendeten Wassers. 1846.

— Südliche klimatische Curorte, mit besonderer Rücksicht auf Venedig, Nizza, Pisa, Meran und Triest. Beobachtungen und Rathschläge von ... Wien, 1857.

— II. verni. Aufl. 1859.

— Übersicht der bekanntesten zu Bade- und Trinkcur-Anstalten benützten Mineralwässer Siebenbürgens. Nach den neuesten geologischen Aufnamen, chemischen Analysen und ämtlichen Erhebungen in den Jahren 1858. u.

1859. Herausgegeben und eingeleitet von . .. Wien, i860.

— II. durchgehends umgearb. Aufl. 1868.

Sibulszky Alajos. Dissertatio inaug.

med. de balneis. Cassoviae, 1837.

Siklósy Károly. A vízgyógymód. Utasítás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyítására. A szenvedők használatára irta ... a budai vízgyógyintézet tulajdonosa. Pest, 1859.

— Beschreibung der von ... gegründeten Wasser-Heilanstalt in Ofen am Fusse des kleinen Schwabenherges. Pest, 1859.

— Harminez évi tapasztalat a vízgyógyászat terén dióhéjban. Orvosok és művelt olvasók számára. Budapest,

1876.

Simon J. Ferencz. Die Heilquellen Europas, mit vorzüglicher Berücksichtigung ihrer chemischen Zusammensetzung. Nach ihrem physikalischen u. medizinischen Verhalten dargestellt. Berlin, 1839.

Singer Bernát. A keszthely-hévvizi

fürdő vegy- és gyógytani tekintetben. Nagy-Kanizsa, 1874.

Smith John. Von der heilsamen Kraft u. Wirkung des gemeinen Wassers, oder die Vortheile desselben in Vor- baung und Heilung vieler Krankheiten. Aus den Schriften verschiedenen Aerzte und einer länger als vierjährigen Erfahrung gesammelt. Aus dem englischen übertragen von Christian Ritter. Pesth, 1838.

Soltész János. Orvosi értekezés a hideg vízről. Buda, 1834.

Solymosi Lajos. A felső-rákosi savanyúvíz, valamint a székely-udvarhelyi hideg sósfürdő chemiai elemzése. Budapest, 1880.

— A homoródi vasas savanyúvíz-forrá- sok chemiai elemzése. Budapest, 1881.

Sólyom Jenő. Buda déli környéke és keserűvíz-forrásai történeti, régészeti, helyirati és természettudományi szempontból. Budapest, 1877.

Spányik(halasi és köröskényi) József. A csik-zsögödi égvényes-földes, jód és vastartalmú ásványfürdö. Csíkszereda, 1874.

Stadler János Mihály. Versuch über die uralten römischen Herkulesbäder auf allerhöchste Verordnung. Wien, 1776.

Staehling József Ferencz. Dissertatio inaug. chem.-med. sistens methodum generalem explorandi aquas medicatas. Posonii, 1772.

Staindl József. Thermae Constanti- nianae. Das Kaiser Constantinische Bad im Königreiche Croatien. Agram, 1822.

Steinbach József. A természetes és mesterséges lápfürdőkről. Budapest, 1895. (Németül is).

Steiner Albert. Szliács természetes meleg vasfürdőiről s egyéb gyógyforrásairól és azok élettani s gyógyászati jelentőségéről. Budapest, 1881.

Stekker Pál. Légtan, melyről orvostudorrá létekor értekezett ... Buda, 1836.

Stenner Péter József. Die Heilquellen von Baaszeu. Kronstadt, 1843.

SterkGy. Marienbad. Kézikönyv gyógy - vendégek számára. Bécs, 1875.

Sterz János. Tapasztalatok afranzens- badi egeri rétforrás hatásáról, tüdő- vérzésekben és idült gyomorbajokban. H. és é. n.

Stocker Lőrincz. Thermographia Bu- densis, seu scrutinium phys.-med.