Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

OSSIKOVSZKY — PREYSZ

43

— II. Aufl. 1839—41.

Ossikovszky József. A bártfai fürdő

ásványvizének chemiai elemzése. Budapest, 1885.

Otto C. T. Physiologische und therapeutische Einwirkung der Seeluft auf unseren Organismus mit besonderer Rücksicht auf unsere Küste. Eiume, 1894.

Ötvös Ágoston. Orvostudori értekezés Erdély ország gyógyvizeiről. [Aquae medicatae Transylvaniae. Dissertatio inaug. chem.-med.] Buda, 1836.

Palócz Ignácz. A villámos fényfürdők. 1899.

Pántotsek L. V. Aquae minerales Alsó-Sebesienses. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1843.

Papp Samu. Alsó-Tátrafüred clima- ticus gyógyhely vasas lápfürdői és vizgyógyintézete. Budapest, 1895.

Pataky Sámuel. Descriptio phys.- chem. aquarum mineralium Transsylvaniáé. Jussu exc. r. gubernii in con- pendium redacta. Pestini, 1820.

Patkovics József. Die Heilquellen von Harkány kurz dargestellt. Fünfkirchen, 1830.

— A harkányi hévviz és gyógyereje. Pécs, 1846.

Patrubány Gergely. Az 1864. évi fürdőidény a budai császárfürdőben. Gyógytani szempontból irta . . . Pest,

1865.

Patzelt József. Dissert, inaug. med.- pract. sistens observationes circa hydropathias. Pragae, 1838.

Pawelka Ernő'. Csik-Tusnád és gyógyforrásai. Brassó, 1885.

Payer János Lipót. Modicum medicum, sive regni Sclavoniae thermarum in inclyto Yarasdiensi comitatu ad venerabile ac antiquissimum capitulum almae ecclesiae Zagrabiensis jure dominii- spectantium succincta et dilucida descriptio. Annexis cautelis in acidularum usu observandis. Graecii, 1709.- Reimpressum Zagrabiae, 1784. — S. 1. 1786.

Peitsits Constantin. Rukovoditel k'izgubljenom zdravlju. (Hidegvizzeli meggyógyítás.) S. 1. 1840.

Pete Zsigmond. Értekezés a fürdésről. Budae, 1862.

Fürdői életrend, vagyis minő szabályokat kövessen a fürdővendég, hogy az ásványvizeket, savót, a fürdőket sikerrel használhassa. Pest, 1866.

Petrovich. Máté. Eigenschaften des Füreder Mineralwassers in Ungarn, und Krankheiten, in welchen dieses heilsam ist. Ofen, 1814.

Petrycy J. De Rusbachiensibus et Leukoviensibus thermis in Scepusio.

S. 1. 1636.

Pilimann István Ló'rincz. Dissertatio inaug. med. de aquarum mar- tialium efficacia. Tyrnaviae, 1774.

Plichta Soma. Nógrádmegye felvidéke, éghajlati és közegészségi tekintetben. Budapest, 1875.

Pohl J. J. Chemische Analyse der Heilquelle u. der Amazonquelle des Kaiserbades zu Ofen in Ungarn. Wien,

I860.

Polónyi Károly. A feketehegyi viz- gyógyintézet. Rozsnyó, 1882.

Pólya József. De hydriatria nonnulla. Occasione festi semisecularis laureae doctoralis medicae . . . Francisci Ant. Christen . . . 1838. 9. die mensis Maii. Budae, 1838.

Pólyák Lajos. A klimatológia és a klimatotherapia kézikönyve, különös tekintettel a tüdővész klimatikus gyógykezelésére. Függelék: Balaton- Füred kiimája. Budapest, 1892.

Pósa Gábor. Tudósítás a daruvári és lippiki ferdőkről. Bécs, 1818.

Preysz Kornél. Idegbetegségek bal- neotherapeutikus kezelése, különös tekintettel a hydrotherapiára. Budapest, 1893.

■— A tengeri fürdők physiologiai hatása, különös tekintettel az északi és keleti tenger fürdőire. 1892 nyáron tett tanulmányútja alapján. Budapest,

1893.

— A Balaton fürdői és azok hatása. Budapest, 1893.

— Siófok, Balaton-fürdő és klimatikus gyógyhely. Budapest, 1893.

— II. kiadás 1896.

— Klimatikus gyógyhelyek. Abbázia, Cirkvenica, Lussin, Piccolo, Corfu, Rovigno, Görz, Meran, Bozen, Gries, Arco, Velence. A Riviera, Ajaccio, Algier, Cairo, Davos, Görbersdorf. Budapest, 1894.

— Klimatikus gyógyhelyek. Barlangliget, Csorbaitó, Feketehegy, Iglófüred, Koronahegy, Lucsivna, Matlárháza, Stoósz, Szepes-Remete, Három-Tátra- füred, Tátraháza, Tátra - Lomnicz, Thurzófüred, Biharfüred, Marilavölgy, Tusnád. Budapest, 1894.

— A kiima hatása. Budapest, 1894.