Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
II. Pathologia
24 LENHOSSÉK — PINEL Lenhossék Mihály Ignácz. Untersuchungen über Leidenschaften und Gemüthsaffecten, als Ursachen und Heilmittel der Krankheiten. Pest, 1804. Lippich Ferencz Vilmos. Nosogra- phologia sive methodus empirico- rationalis historias morborum concinnandi. Patavii, 1836. Lissoviny János. Dissertatio inaug. med. de arte sanandi per morbum. Halae Magd., 1739. Ludwig Christ. Gottlieb. Einleitung in die Pathologie. Aus dem Latein, übersetzt von Joh. Hedwig. Erlangen, 1777. Madács Péter. De modo regenerationis vasorum. Pars I. generalis. Wit- tembergae, 1770. Máday Dániel. Dissertatio inaug. medica de ascite hydrope. Hafniae, 1699. Mádai Dávid Sámuel. Dissertatio inaug. med. de morbis occultis. Halae Magdeburgicae, 1732. Mandi Immanuel Koppelmann. Dissertatio inaug. med. sistens noxium influxum vitae urbanae in organismum humanum. Vindobonae, 1827. Mandi Lajos. Memories d’anatomie pathologique. Deuxiéme memoire sur les rapports qui existent entre le sang, le pus, le mucus et l’épiderme. Paris, 1840. Méhes Sámuel. De disquisitione generali morborum hydropicorum. Dissertatio inaug. Vindobonae, 1848. Molitor Boldizsár. Dissertatio inaug. med. de crusta lactea. Budae, 1783. Möller Dániel Vilmos. Dissertatio de diebus criticis. Altdorfl, 1688. Molnár Ádám. Dissertatio inaug. med. sistens disquisitionem causarum sterilitatis hominum utriusque sexus. Halae, 1747. Mutschenbacher Béla. Az általános táplálkozási zavarok lényegéről. Élet- és kórtani tanulmány. Budapest, 1893. Mylius János Frigyes. Dissertatio inaug. med. morbos eorumquae affinitatem ex incompletis motibus haemorrhagicis octos sistens.Lugduni Bat., 1724. Nagel J. Dissertatio inaug. med.-pract. sistens phragmenta physiognomices pathologicae. Vindabonae, 1841. Nagy (nyíri) Lajos. Dissertatio inaug. med. de nosogenia et differentia inflammationum. Viennae, 1817. Nedelko Demeter. Dissertatio inaug. physiol.-pathol. de senectute. Pest, 1839. Nékám Lajos. Neuroflbroma multiplex. Budapest, 1893. Niemeyer Pál. A kopogtatás és hall- gatódzás alapvonalai. A il-ik német kiadás után fordította: Kerékgyártó Lóránt. Budapest, 1879. Nowák József. A fertőző betegségek kóroktani szempontból. Rendszeres összeállítása a fertőzési betegségeket illető legfontosabb buvárlati eredményeknek. Fordította : B a 11 a g i János. Budapest, 1883. Ónodi Adolf. Kísérleti adatok a gége hüdéseinek tanához. Budapest, 1890. Pachner Miklós. Bemerkungen über die Entstehung, Verbreitung, Ansteckungsart und des Ansteckungsstoffes in der orientalischen Cholera; letztem auf reine Erfahrung gegründet. Tyrnau, 1832. Paecken Keresztély. Dissertatio inaug. med. de causis et effectis pletborae. Wittembergae, 1751. Pál Jakab. Fragmente aus dem Gebiete der experimentellen Pathologie. Wien u. Leipzig, 1894. Pallehner Henrik. Dissertatio inaug. med. de cyanosi. Viennae, 1832. Pándi Kálmán. A reflex jelenségek diagnostikai értékesítése. Budapest, 1896. Patrubány Gergely. Virchow sejt- kórtanának ismertetése. Pest, 1863. Patzkó György. Thema inaug. sistens divisionem febrium ex symptomatibus praevalentibus. Pestini, 1828. Paulini János. Dissertatio inaug. physiol.-pathol. de autocratia naturae in conservanda et restituenda sanitate. Pestini, 1834. Pávai Vájná Gábor. A divatról orvosi tekintetben. Pozsony, 1891. Peetsi Péter. Dissertatio inaug. med. sistens praenotionem haemorrhagia- rum. Trajecti ad Rhen. 1758. Perényi József. A divat mint az emberi test eltorzítója. Budapest, 1885. Pfeiffer Mihály. Dissertatio inaug. med. de similitudine signorum judicationis et mortis in febribus acutis pi’oxime instantis. Jenae, 1745. Pinei Ph. Gesammte Fieberlehre, oder die Erkenntniss u. die Kur der Herren ... Fournier und Valdy. Deutsch bearbeitet von J. K. Renard u. F. J. Wittmann. Nebst e. Abhandl.
