Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
II. Pathologia
JESZENSZKY — LASZLAVIK 23 szati diagnostika és a különös kór- és gyógytan alapvonalaival. Fordította J Ritoók Zsigmond. Budapest, 1898. Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. De morbo quem humores in corpore geniti tota substantia naturae nostrae adversi efliciunt. Disput. I. Witteber-1 gae, 1596. — De morbis partium similiarium. Wittebergae, 1596. — De morbi, quem aer tota substantia I noxius peragit, cognitione disp. III. et IV. Wittebergae, 1566.- De morbis, quos venena intra corpus sumta cognita et occulta qualitate j efficiunt. Disp. V. Wittebergae, 1596. | — De morbis, quos venena extrinsecus morsu ictuve illata committunt. Disp. VI. Wittebergae, 1596. — De morbis tota substantia naturae j nostrae contrariis. Wittebergae, 1596. — Methodus semiotica de cognoscendis morbis. Wittebergae, 1601. — De sangvine vena secta dimissio judicium. Prague, 1608. Ibid. 1618. — Francofurti 1618. — Notis et castigationibus ad hodierna et vera artis medicae principia acco- modatum a Jac. Pancratio Brunone med. Altorfino. Norimbergae, 1668. Jikeli Frigyes. Dissertatio inaug.med. de inflammatione. Vindobonae, 1838. Judenhoffer Mihály. Dissert, inaiig, med. de miasmatibus contagiosis organismo humano quam maxime infestis. | Viennae, 1814. Katona Mihály. Beitrag zur Erkennt- niss der Brustkrankheiten mittelst des Stethoscops und des Plessimeters und mehrerer physikalischen Kenn-1 Zeichen. Nach den neuesten Quellen bearbeitet. Wien, 1837. Kátser Simon. Dissertatio inaiig, med. de pathologia sanguinis. Pestini, 1845. j Khien Nándor. Dissertatio inaug. med. j sistens sr rnoriHN. Wittebergae, 1667. Kielberger György. Dissertatio inaug. med.-pathol. Contagium. Budae, 1838. Kiss Antal. Nocivus influxus aéris atmosphaerici in sanitatem humanam. Dissertatio. Vindobonae, 1838. Kis József. Az érvágásnak pathologiája, melyet a magyar borbélyoknak hasz- ' nokra írt . . . Bécs, 1791. Kis-Witzay József. Dissertatio inaug. med. de lingua ut signo in morbis. Tymaviae, 1773. Klein Mihály. Dissertatio inaug. med. de autocratia naturae in conservanda et restituenda sanitate. Pestini, 1831. Klesky Ferencz. Dissertatio inaug. med. de Atmosphera morborum genitrice. Viennae, 1820. Klug Nándor. Physikalische Untersuchungen über den tympanitischen und nichttympanitischen Percussionsschall. Berlin, 1874. Kohn Sámuel. De hydrope et ejus speciebus principalibus. Dissertatio inaug. med. Budae, 1842. Kopetsni József. Dissertatio inaug. med. de gangraena Pestini, 1836. Korányi Frigyes. Az ujabbkori kórós gyógytan módszereiről. Budapest, 188h Korányi Sándor. Az állati folyadékok osmosis-nyomásának élettani viszonyaira és kóros eltéréseire vonatkozó vizsgálatok. A betegvizsgálat egy új módszerének alapvonalai. Budapest, 1896. Korompay József. Orvosi értekezés az álhalálról. Buda, 1836. Kováts Mihály. Antiorganon, azaz orgonarosta. Similia similibus. Brous- saiság, vagy nadálydühösség. Pest, 1830. Kölsch Márton. Disputatio med. de hydrope. Wittenbergae, 1668. Köpeczi János. Disput, med. inaugu- ralis continens positiones varias per universam medicinam. Lugduni Bat., 1668. Kresztits János. Dissertatio inaug. med. sistens disquisitionem spasmi pathologicam. Viennae, 1825. Krieger Keresztély Ernő'. Dissertatio inaug. de morborum temporibus. Posonii, 1773. Kiittel György Sámuel. Dissertatio inaug. med. rationalem symptomatum, quae febres comitantur, theoriam exhibens. Argentorati, 1742. Lamm Frigyes. Dissertatio inaug. pathol. de dispositione in morbos. Budae, 1840. Landshut Sámuel. Dissertatio inaug. med. de stethoscopio et eius pro diagnosi applicatione. Vindobonae, 1831. Lányi Pál. (I.) Dissertatio inaug. med. sistens ulcerum pathologiam. Jenae, 1753. Lászlavik Jenó' András. Dissertatio inaug. med. sistens fermentationem. Pestini, 1822.
