Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IX. Varia

SZELI — TREMPACHER 209 Paris, 1854. (A »Table Moving« foly­tatása.)- Die Magnetische Lekre in Fragen und Antworten. Regensburg, 1855. Szeli Abraham. Dissertatio inaug. med. de damnis gravioribus, oriundis eorumque- genesi. Altorfli, 1750. Károly. Theses inaug. med. pract. Viennae, 1778. Szemián Pál. Az öngyilkolás orvosi tekintetben. (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug. med. sistens auto- chiriam obtutu medico.] Buda, 1839. Szépessy József. Dissertatio inaug. med. de dignitate medicinae. Budae, 1836. Szepsi W. András. Döghalál ellen való orvosság. (Praedicatio.) S.-Patak, 1662. Szibenliszt Mátyás. Dissertatio inaug. med. sistens anatómiám et physiolo­giam piscium generalem. Budae, 1841. Szilágyi (székely-földvári) Mik­lós. Dissertatio inaug. med. de sym­pathia. Viennae, 1824. Sziller József Lajos. Dissertatio inaug. med. sistens diversa officia medici. Viennae, 1834. Szirmay András Ignácz. Dissertatio inaug. med.-zoologica sistens : pisces aquarum Hungáriáé. Vindobonae, 1840. (Magyarország halainak megismerte­tését Reisinger tanár monogra- phiájából kiírva és megrövidítve adja. Szinnyei.) Szoboszlai József. A farsangot kö­vető nyavalyákról. Németből ford. Bécs, Í800. Szohner József. Az allopathia és ho- moeopathia közti viszony, vagy a ha- sonszenv vázlata levelekben közfel­világosítás érdekében. Baja, 1860. Czáfolata Argenti tdr. »A külön- j féle betegségek homoeopathiai — ha-1 sonszenvi — gyógyítása- czímű ma- j gyár művének, vagyis a homoeopathia tiszta szemüvegen vizsgált alakja. Baja, 1862. Szombathelyi (vihnyei) Gusztáv. Dissertatio inaug. med. sistens com­pendium medicinae unicum munere medici. Vindobonae, 1837. Tallar György. Visum repertum anat,- j chirurgicum, oder gründlicher Bericht j von den sogenannten Blutsaugern, j Vampier in der Wallachey, Sieben­bürgen u. Bannat. Wien, 1784. Talyga István (tanító). Huszonöt házi­orvosság az ifjú házas férfiak szá- • • íyöry: Bibliographia medica Hungáriáé. mára, a kik a házassági boldogsággal ellenkező dolgokat eltávoztatni s a magok felesége szeretetét és hűségét megnyerni s megtartani törekszenek. Németből magyarra fordította ... Rév- Koinárom, 1826. Tarsótzky Máté. Az öszporhonukról. (Orvostudori értekezés). [Compositae. Specimen inaugurate botanico-medi- cum.] Buda, 1839. Tauszk Ferencz. Válasz »Sic itur ad astra!« czímű röpiratra. Budapest, 1896. Tegző (árkosi) Benedek. Philoso­phiae et medicinae elogium. Patavii, 1639. Teutsch András. E naturali atque medica scientia positiones miscella­neae. Wittenbergae, 1690. ThanhofFer Lajos. A földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniszterhez jelentése külföldi utazása alatt tett tapasztalatairól. Budapest, 1877. Thomas István Vilmos. Questio academica nervorum capitis augeri, an inminui debeat. Viennae, 1783. Toepler János Károly Ágost. Dis­sertatio inaug. philos.-med. de ratione et experientia duobus medicinae fun­damentis. Vindobonae, 1823. Tognio Lajos. Fölszólítás Magyar- és Erdélyország orvosaihoz s természet­vizsgálóihoz. Pest, 1841. Tormay (Krenmüller) Károly. Tol­namegye orvosi hely népirata. H. n., 1846. ‘ Tóth Pápai Mihály. A keresztség- nek orvosi szemekkel való megvizs­gálása. H. és é. n. Tóthfalusi Miklós. Az orvos viszo­nyairól. (Orvostudori értekezés). [Dis­sertatio inaug. med. sistens relationes medici erga aegros, societatem et socios, adumbrans simul methodum qua medicus se excolere ac perficere posit.] Buda, 1839. Töltényi Szaniszló. Versuch einer Kritik der wissenschaftlichen Grund­lage der Medicin. I. II. Bd. Wien, 1838. — III. Bd. 1839. — IV. Bd. 1840. Török Lajos gróf. Neue durch Erfah­rung bewährte Theorie der Heilkunde, nach kosmopolit. - physiolog. - chemi­schen Grundsätzen. Kaschau, 1803. Trangus Illés. Dissertatio inaug. med. de sanatione divitum difficili. Halae, 1731. Trempacher Mátyás. Dissertatio inaug. med. Budae, 1837. 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom