Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
136 SEXFF — BÓKÁI I. Magánjogi rész. II. Igazságügyi orvosi közigazgatás. Budapest, 1895. — Közigazgatási elmekórtan. Budapest, 1896. Senff (Sinapi) Mihály Alajos. Dissertatio inauguralis med. de mania. Harderovici, s. a. Simon Tódor. Az elmebetegek agylágyulása. Fordította Niedermann Gyula. Budapest, 1875. Stáhly György. Besekreibuug einer Nachtwandlerin. Pest, 1835. Szekulits Gergely. Dissertatio inaug. med. de mania. Budae, 1828. Thomas Ernő' Ferdinand. Dissertatio inaug. pkilos.-physiol.-med. de passionibus animi. Viennae, 1782. Aikin C. R. Kurze Uebersicht der wichtigsten Erfahrungen über die Kuhpocken. Pest, 1802. Avedig István. Dissertatio inaiig, med. de opthalmia neonatorum. Vindobonae, 1831. Bagellardus Pál. Libellus de infantium aegritudinibus ac remediis. Patavii, 1742. — Tractatus de aegritudinibus infantum. Patavii, 1487. — De aerumnis infantium. Venetiis, 1487. — De aegritudinibus infantium, et morbis puerorum, cum appendice Petii Tolled. Lugdini, 1537. — De morbis puerorum. Lugdini, 1538. Ballexserd. Fontos kérdés, miképen kelljen a gyermekeket természet szerint úgy nevelni, hogy egészségesek, nagyok, erősek és hosszú életűek lehessenek '? Melyre leghelyesebben megfelelt az időben franczia nyelven ...; melyért a harlemi Akadémiától egy arany pénzzel megajándékoztatott, most pedig a magyar nemzet hasznára németből fordította D o m b y Sámuel. Pozsony és Pest, 1807. Balogh. István (lelkész). Az oltalmazó himlő dicséretéről. Székesfehérvár, 1802. (almási) Tihamér. A sajátlagos roncsoló toroklob (Diphtheritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek bírálata. Budapest. 1876(75.) — A roncsoló toroklob. Néhány felviViszánik Mihály. Die Irrenheil- und Pílegeanstalten Deutschlands, Frankreichs, sainmt der Cretinen-Anstalt auf dem Abendberge in der Schweiz, mit einigen Bemerkungen. Wien, 1845. — Unterrichtsgrundzüge zur Bildung brauchbarer, verlässlicher Irrenwärter. Wien, 1850. Yizi (nagy-enyedi) József. Dissertatio inaug. med. sistens Diagnosti- kon generale morborum psychicorum. Viennae, 1837. Wipacher Dávid id. Disputatio inauguralis med. qua casus aegri, so- mnambulationis morbo laborantis, resolutus sistitur. Lipsiae, 1717. lágosító szó a szülékhez. Budapest, 1877. Bánóczy Gyula. A gyermek-ápolásról. Budapest, 1889. Bastaschich Pál. Dissertatio de diarrhoea infantum. Pestini, 1819. Bauer Lajos és Kármán Samu. Gyermekhygiene. Útmutató anyák számára a gyermekápolásban. — Átnézte és előszóval ellátta B ó kajlán o s. Budapest, 1899. Békésy Géza. A gyermekek fürdőzésének közegészségi és gyógyászati jelentősége. Budapest, 1895. Bene Ferencz. Rövid oktatás a mentő himlőnek eredetéről, természetéről és beoltásáról. Pest, 1802. (Megjelent latin, német, tót és horvát nyelven is.) — III. megbőv. kiadás. A budai kiadás szerint. 1817. — Kurzer Unterricht von den Schutzpocken. Nach der zweiten ungarischen Auflase in das Deutsche übersetzt. Ofen,-1817. Bérczy János. Tanítása az oltalmazó himlő hasznáról. Pesten, 1805. Berend Miklós. A csecsemők ga- stroenteritise. Cholera infantum. Budapest, 1897. — és Preisich Kornél. A gyermek- gyóevászat compendiuma. Budapest. 1899.‘ Bókái János (idó'sb). A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirk- mirigylobról gyermekeknél. Budapest, 1876!^ 9. Paediatria. Vaccinatio.
