Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

114

RUYTER — TESSÉNYI

Sachen gegründet und wissenschaftlich erörtert von . . . Pest, 1847.

Ruyter G. és Kirclihoff E. Az általános és részletes sebészet alapvonalai. Orvostanulók és gyakorló orvosok számára. A szerzők engedélyével ford. ifj. K o v á c s J ó z s e f. Átnézte Kovács József I. rész. Általános sebészet. II. rész. Részletes sebészet. Budapest, 1895.

Sabatier. Lehrbuch für praktische \ Wundärzte, in welchem diejenigen chirurgischen Operationen welche am häufigsten Vorkommen, abgehandelt sind. Aus dem Französischen übersetzt und mit Anmerkungen und Zusätzen begleitet von Wilhelm Heinrich Ludwig Borges. Neueste und verb. Auli. 3 Thle. Ofen, 1799—1802.

Schächter Miksa. A sebek gyógyu-| lása s a sebkezelés különös tekintettel a fertőtlenítő szerek értékére a sebkezelésben. Budapest, 1886.

Schmalkovits Mihály. Orvostudori értekezés. A húgycső szűkülései. [Dissertatio inaug. med. de stricturis urethrae.] Buda, 1833.

Schmid Hugó. Vezérfonal sebészi műtétekhez. Budapest, 1883.

— Sebészi műtéttan. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. A szöveg közt számos ábrával. I. és H. rész. Budapest, 1889. III. rész. 1891.

Schoepf-Merei Ágost. Őszinte nyilatkozat a kancsal szem s taggörbüléseknek gyökeres gyógyműtések valódi becse körül, különös tekintettel a régtől megrögzött térd- és könyökzsugorodásra s útmutatás e műtétek tökéletesbkivitelére; nagyszámú öntapasztalatai után írta . . . Pest, 1844.

Schwab Keresztély Joachim. Dissertatio inaug. med. de contractura. Lugd. Bat., 1701.

Segner János András. Disputatio de calculo corporis humani. Göttin- gae, 1737.

Seitmann Xav. Ferencz. Dissertatio inaug. med.-pract. sistens animadversionis de febri nosocomiali. Viennae,

1783.

Siemon. A sérvek gyökeres gyógyítása, vagy a sérvek és kidüledő részek orvoslási módja oly csalhatatlan szer hozzáadásával, mely által az gyökeresen kigyógyíttatik, és így minden sérvkötőt nélkülözhetővé tesz. Függelékül a szélbántalmakrói, hasszorulásról és az aranyérről. A VIII. jav. kiad. után. Pest, 1864.

— Uj olcsó kiadás Budapest é. n. (1878.)

Sigmund (ilanori) Károly Lajos.

Das k. k. chirurgische Operations- Institut in Wien. Darstellung der Geschichte, sowie der innern Einrichtung des Institutes, und Übersicht aller darin bisher gebildeten Operateurs, der hinsichtlich derselben erfios- senen Verordnungen und der Vorfälle in der chirurgischen Klinik der Wiener Hochschule während des Opera- tions-Lehrcurses 1839—41. Wien, 1841.

Sikó János. Medicatio duorum aegrorum, paronychia et combustione pedis laborantium. Ultrajecti, 1651.

Spitzer Bernát. A pokolvar kórtana és gyógytana, mellékelt kórrajzokkal. Pest, 1863.

Stockinger Tamás. Útmutatás a sebészi műszerek elemzésére s bírálatára. Pest, 1867.

— Adalék a sérvkötők tanához. Budapest, 1873.

— Beitrag zur Lehre von den Bruchbänden. Budapest, 1873.

— Supplement ä la Doctrine des Bandages Herniaires. S. 1. et a.

— A Supplement to the Doctrine of Herniary Bandages. S. 1. et a.

Stojkovics Péter. Orvostudori értekezés a sérvekről általában. [Dissertatio inaug. de herniis in genere.] Pest, 1844.

Sümegi József. A gerinczoszlop oldal- görbüléseinek gyógykezelése. Buda- past, 1892.

Szabó János (I.) Kórodai tapasztalatok a műtői sebészet köréből a magyar királyi egyetem sebészi koródájában 1844/45. évben. Orvostudori értekezés. [Dissertatio inaug. med. de momentosioribus operationibus chirurgicis anni 1844/45 in clinico chirurgico peractis.] Pest, 1845.

Szénásy Sándor. Az álképletek kór- ismézése. Budapest, 1885.

— II. átnézett kiadás 1893.

Tatár János. A mellüri szervek sebészi bántalmai. Budapest, 1896.

Teilmann Gottfried. Dissert, inaug. med.-pract. de epistaxi. Vindobonae, 1838.

Tessényi Zsigmond. Dissert, inaug. med.-chirurg. sistens brevem clinici chirurg.-pract. reg. scient, univers. Hungaricae descriptionem aegrorum per decursum annorum 1826/27—