Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

112 LOEBLIN — PLENCK Loeblin Ignácz. Dissertatio med. inaiig, med.-Chirurgiea de hydroeole. Vindobonae, 1829. Lumniczer Sándor. Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről általá­nos szempontból orvostudorrá léte­kor írta ... [De chirurgia plastica dissertatio inauguralis.] Pest, 1844. — Jelentés a Pest város szí Rókus kórház II. sebészeti osztályának 1868. évi működéséről. Pest, 1870. — Sebészeti tapasztalatok a budapesti szt. Rókus kórház II. sebészi osztá­lyán 1875—1876-ban. Budapest, 1878. Makara Lajos. Az emlő-rák sebé­szeti kezelésének mai állása. Buda­pest, 1897. Martini Dániel. Dissertatio med. de calculo renum. Janae, 1702. Maternia Cilano György Keresz- tély. De chirurgia cum medicina necessario conjugenda. Helmstadii, 1732. Mauthner Lajos Vilmos. Disserta­tio inaug. med.-chirurg. de peripneu­monia notha Sydenhami. Viennae, s. a. Mihálkovics Géza. Sebészi kottán. Pest, 1868. (Nyertes pályamű.) Miskoltzy Ferencz. Manuale chirur­gicum, avagy chirurgiai utitárs, mely­ben az egész anatómia, égi jegyek­nek ereje, a testi tagokon külsőkép­pen történhető nyavalyák és esetek­nek a seb-kötés, ér-vágás, vagy akár- minémú chirurgiai foglalatosság által teendő orvoslása ; ezenfelül a llastrom és ungventumoknak készítése rövid kérdések által magyaráztatott és most elsőben magyar nyelven kibocsátta­tott. (Hozzá járul: Vocabularium la- tino-ungaricum). A deák-nyelven meg­nevezett minden magán-magán való orvosságok az ő természetek és tu­lajdonságaikkal együtt az alphabetum szerint magyarul. Győr, 1742. Miszlay Mátyus. Körömkor, vagy az emberi köröm minden nyavaláinak alapos gyógymódja. Buda, 1842. Mojsisovics (moisvári) György. Darstellung der Aequilibrial-Methode zur sicheren Heilung der Oberschen­kelbrüche ohne Verkürzung. Wien, 1842. Monau (Monavius) Frigyes. Bron- chotome i. e. gutturis artificiose ape­riendi fyxeiQ^ntc. Régióm., 1644. — Ed. II. Gryphiswald. 1652. — Ed. III. Jenae, 1711. Nagel Emil. A csonttörések kórboncz­tani, kórtörténelmi és gyógyeljárási tekintetben. Pest, 1862. Navratil (szalóki) Imre. Sebészi műtéttan. Pest, 1867. — Sebészeti adatok. Budapest, 1882. — Újabb haladások az agysebészet terén. Budapest, 1891. —, Hültl Hümér és Rosenberger Alajos. Sebészeti adatok. Közlemény a Szt.-Rókus-kórház II. sebészeti s vele kapcsolatos orr-, gégebeteg osz­tályáról. (1895.— 1897.) Budapest, 1898. Neustädter Mihály. Triga casuum med.-chirurgicorum. Erlangae, 1762. Tartalma: 1. Sphacelus penis egre- giusque in eo corticis Peruavini usus. 2. Haemorrhagia enormis in tibiae vulnere sanata. 3. Fistula ani com­pleta cum lenta febra curata. Novák Antal Róbert. A topláb nemeiről és az álizmeredésről. (Orvos- tudori értekezés). Pest, 1844. Novotny Lajos. A húgyszervek beteg­ségeinek feismerése. Útmutató gya­korló orvosok és orvostanhallgatók számára, I. rész. A betegségek felisme­rése a tünetekből. II. rész. A beteg­ségek felismerése a vizsgáló eszkö­zök segítségével. III. rész. A húgy­szervek gyakrabban mutatkozó bajai. — Tükörképek a húgyszervek külön­böző bajaiban. — Betegfelvétel. Buda­pest, 1895. Ólért Frigyes. Die vorzüglichen Met­hoden, den Stein aus der Blase zu entfernen. Inaugural-Dissertation. Wien, 1844. Ostermayer Miklós. A sérvmet­szésnél előforduló hólyagsérülésekröl. Budapest, 1896. Ottava Ignácz. Tanulmány a szem­kötőhártya trachomás betegségének sebészi orvoslásáról. Budapest, 1893. Petrovich Simon. Értekezés a húgy- kövekröl. (Orvostudori értekezés). [Specimen inaug. de calculis vesicali­bus respectu diagnoseos, geneseos, et aetiologiae.] Pest, 1840. — Vazul. Dissertatio inaug. med. de gangraena nosocomiali. Pestini. 1831. Piskovics Nép. János. Dissertatio inaug. meg.-chirurg. sistens herniam inguinalem et cruralem incarceratam. Budae, 1832. Plenck (Plenk) József Jakab. Sammlung von Beobachtungen über einige Gegensände der Wundarznei­wissenschaften. 2 Thle. Wien, 1769— 1770.

Next

/
Oldalképek
Tartalom