Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

100

SCHNEIDER — SCHWARZENBERG

— József Kristóf. Dissertatio inaiig, med. de lienteria. Budae, 1783.

Schneider Gáspár. Dissertatio inaug. med. de gastralgia. Pestini, 1830.

Schoepf-Merei Ágost. Dissertatio inaug. de ischuria. Pavia, 1832.

— Népszerű intések a mirigykor, csont- senyv, testi kinövések, elgörbülések stb. iránt; magokban foglalván az ezen bajok orvoslására szolgáló ortho- paedi gyógyintézet szellemének, gyógymódjának s belső elrendeltetésének rövid ábrázolását s a gymnastikának épekre, gyöngéikédőkre s betegekre jótékony hatását. Buda, 1836.

— Populäre Andeutungen über Scrofeln, englische Krankheit, Schiefwüchse, Verkrümmungen u. d. g. nebst einer kurzen Darstellung des Geistes der Heilart, und der Einrichtungen der für die Behandlung jener krankhaften Zustände bestimmten orthopädischen Heil-Anstalt und der Gymnastik in ihrer wohlthätigen Wirkung auf Gesunde, Kränkliche und Kranke. Ofen, 1836.

— A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával. Pest, 1842.

Schönbauer József. (I.)Dissert. inaug. sistens euthanasiam. Pestini, 1820.

— (II.) Orvostudori értekezés az ebdühről. Buda, 1838.

Schönfeld Lipót. Dissertatio inaug. med. de angina membranacea. Vindobonae, 1836.

Schönherr Károly. Dissert, inaug. med. de haemoptysi. Vindobonae, 1836.

Schönvizner Nép. János. Orvostudori értekezés a forró idegnyavalyák kórhatározatáról. [Dissertatio inaug. med. de diagnosi nevrosium acutarum.] Pest. 1842.

— Az önfertőzés (onania) ismertető jeleire, okaira, következéseire és utó- bajainak orvoslására íigyelmezteti a szülőket, nevelőket és tanítókat. Pápa,

1843.

Schraud Ferencz. Abhandlung von der Verbindung der Lustseuche mit dem Scharbocke und derselben Heilungart. Wien, 1791.

— De eo qnod est in morbis epidemium. Dum protomedici Hungari munus capesseret disserit. Pesthini, 1802.

— Nachrichten vom Scharbock, welcher im Jahre 1803 in mehreren Gespannschaften von Ungarn beobachtet wurde nebst Beihägen zur Geschichte des brandigen Ausschlages, welcher in Ungarn Pokolvar genannt wird. Pesth, 1804.

— Nachrichten vom Scharbock in Ungarn im Jahre 1803. nebst Vorschriften der Medizinischen Polizey für nicht ansteckende Volkskrankheiten und Beiträgen zur Geschichte des brandigen Ausschlages, welcher in Ungarn Pokolvar genannt wird. Wien, 1805.

Schreiner Theophil. Dissertatio inaug. med. de pneumonorrhagia. Vindobonae, 1836.

Schubert János. Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva. Budae, 1832.

Schuller (sonnenbergi) János Gottlieb. Dissertatio inaug. med. sistens febrium continuaram theoriam de therapiam. Halae Magdeburgicae, 1748.

Schunn Jakab. Dissertatio de morborum per morbos curatione. Jenae,

1746.

Schuschny Henrik. Középiskolai tanulók idegessége. H. és é. n.

Schuster. A gerinezvelő bántalmak kórisméje. A II., bőv. kiadás után ford. K r i c k Árpád. Budapest,

1885.

— János. Dissertatio inaug. med. de vomitu. Vindobonae, 1823.

Schüller János György. Dissertatio inaug. med. de morbo endemio hagy- máz, oder Hitzigen Hauptkrankheit addito in fine novo et speciüco remedio in hoc morbo patriae usuali. Halae Magdeburg, 1716. (Schüller ezen müve Alberti Mihály neve alatt is szerepel.)

Schwab Keresztély Joachim. Remedia tam prae sérvativa, quam cura- tiva contra luem pestiferam in Hungária grassantem. Leutschoviae, 1710.

— Kurzer u. höchst-nöthiger Unterricht, wie sowohl die Bewahrung als auch die Cur selbst bei jetziger Contagions- zeit recht anzustellen. Leutschau,1710.

Schwartz János Mihály. Dissertatio inaug. med. de haeinorrhoidium prae- servatione. Halae-Magd., 1727.

— Sámuel. Nonnulla ad malum hypochondriacum spectantia. Dissertatio inaug. med. Erlangae, 1757.

Schwarz Lajos. Psammismus. Dissertatio inaug. med. Budae, 1845.

Schwarzenberg Lajos. Dissertatio inaug. pract.-med. de dolore capitis. Pestini, 1830.