Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
PLÓSZ — RANSCHBURG 97 Plósz Lajos. Beavató orvosi értekezés az elmerevedésről (catalepsis). Pest, 1832. A choleráról. Pest, 1867. Polgári Mihály. Dissertatio inaug. med. de rabie canina et hydrophobia. Trajecti ad. Ehen., 1768. Pollák Hermann. Dissertatio inaug. med. sistens varias auctorum methodos taeniam solium et latam e corpore humano vivo expellendi. Pestini, 1832. László. A járványos agygerinczagy- buroklobról. — Meningitis cerebrospinalis epidemica. Nagyvárad, 1880. Pollio Lukács. Bericht von der jetzigen geferlichen Ungerischen Haubt- kranckheit, wie man sich für denselben bewahren und sie curiren soll. Liegnitz, 1596. Von den gefehrlichen Heuptkranck- heit, so in Ungern gewoenlich, die Kriegssleute vnd ander mehr- anstos- sen thut kurtzer vnd Nuetzlicher bericht: Wie sich ein jeder, so sich desselben Orts begeben will, oder dieselbe zu Hause bringet, oder sonsten damit vberfallen wird, Curiren und verwahren soll, Sambt bey- gesetzten Zeichen, wTobey man sie erkennen könne. Allen Rittermessigen vnd Reissenden Personen, zu son- derm Nutz vnd frommen. Ge stellet durch Lucam Pollionem, der Artzney Doctorem.Franckfiml an der Oder, 1599. Pólya József. Beobachtungen über die asiatische Cholera, angestellt und gesammelt in Spitälern der Stadt Pesth in Ungarn, vom 23. Juli bis zum 20. Septbr. 1831. Mit Abbildiingen der Krankheit und die nummerischen Verhältnisse darstellenden Tabellen. Meissen, 1832. Pólyák Lajos. Ueber den Werth den Fluorhydrogensäure-Inhalationen bei Lungenschwindsucht. Wiesbaden, 1889. A tüdővész orvoslása. Budapest, 1892. Pósa Gábor. Dissertatio inaug. med. de apoplexia. Viennae, 1815. Posewitz Sámuel. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Vindobonae, 1826. Pracher Lajos. Dissertatio inaug. med. sistens colicam metallicam ac vegetabilem in specie vero saturni- nam. Budae, 1835. Praunsperger Elek. Dissertatio inaug. med. de empyemate. Vindobonae, 1819. Preiss Jakab. De cura medici circa reconvalescentes. Budae, 1843. Preisz Hugó. Adatok a veleszületett szívbajok tanához. 17 eset kapcsán. Budapest, 1890. Prelog Vilmos. Dissertatio inaug. med. de helminthiasi. Budae, 1842. Preradow István. Dissertatio inaug. med. de struma. Pestini, 1825. Preysz Kornél. Idegbetegségek bal- neotherapeutikus kezelése különös tekintettel a hydrotherapiára. Budapest, 1893. Propper János. Dissertatio inaug. med. de ischiade in genere. Vindobonae, 1829. Pserhofer Sámuel. Dissertatio inaug. med. de morbo cereali. Vindobonae, 1831. Pucz Antal. Értekezés a ragadó nyavalyákról, azoktól való őrizkedésről. Pest, 1816. Purjesz Zsigmond. A belgyógyászat tankönyve orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára. Budapest, 1885. — III. átnézett és javított kiadás. 1894. — ifj. A különös kór és gyógytan kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok igényeihez mérve. Budapest, 1874. Quapil Kér. János. Dissertatio inaug. med. de dysenteria. Budae, 1839. Rácz Ignácz. Casus octodecim feliciter curatorum febrium asthenicarum, a debilitate systematis organici pedentium collecti et editi. Pesthini, 1806. Sámuel. Orvosi oktatás, melyben a leggyakrabb és legközönségesebb belső nyavalyáknak jelei és orvosságai röviden leiratnak. (Névtelenül jelent meg.) Buda, 1776. — II. kiad., melyet az autor magáénak esmert, szaporított és megjobbított. Az orvosságoknak magyar és deák lajstromával. Pozsony és Kassa, 1778. — A skárlátos hidegnek leírása és orvoslása. Pest. 1784. (B e n k ő Sámuel müve magyarra fordítva.) — A borbélyi tanításoknak első darabja. Az anatómiáról, phisiolog. patholog. m. medicáról, chirurgiáról és bábaságról. Második darab. A törvényes orvosi tudományról és az orvosi poli- cziáról. Pest, 1794. Radojcic Milosin. Dissertatio inaug. med. de tvpho abdominali. Pestini, 1847. Ranschburg Pál. A fejfájásról. A fejfájás ok- és gyógytana, tekintettel a gyakorló orvosok szükségleteire. Budapest, 1897. Györy : Bibliographia medica Hungáriáé.
