Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

NAGYFEJEI) — PÁL

95

Károly. Morbi salutares. Specimen inaug. med.-pract. Pestini, 1839.

— Miklós. Dissertatio inaug. med. de febri nervosa. Vindobonae, 1833.

— (borosnyai) Pál. Tentamen pract. inaug. de dysenteria. Trajecti ad. Eh., 1780.

— Sándor (I.) A gerinczagy bántalmai. ' Orvos doctorrá avatási ünnepélyén írta . . . Pest, 1847.

Nagyfejed Mihály. A cholera mint j járvány Indiában s most Európában. | Kassa, 1831.

Némethi István. Medicatio duorum aegrorum, palpitatione cordis, et febri i ephemera laborantium. Ultrajecti, 1652. j- Disputatio med. de dolore colico. Fanequerae, 1653.

Neskula Ferencz. Dissertatio inaug. med. de morbis potatorum. Pest, 1845.

Neuhauser Fr. Dissertatio inaug. de debilitate spuria. Vindobonae, 1830.

Neuhold János Jakab. Dissertatio j inaug. med. de lienis genuino usu. Lipsiae, 1722.

Neustädter Mihály. Die Pest im Burzenlande 1786. Nebst einigen vorangeschickten allgemeinen Bemerkungen. Hermannstadt, 1793.

Niciphor János. Dissertatio inaug. med. sistens gastralgiam. Viennae, 1739.

Niemeyer Felix. A részletes kór- és gyógytudomány tankönyve. Különös tekintettel az élettanra és kórboncz- tanra. Két részben. A VI. javított és bővített kiadás után. I. rész. Fordította L e n d v a y Benő II. rész. Fordította Kátai Gábor. Buda, 1865.

Kórodai előadásai a tüdősorvadásról. Közli dr. Ott, a tübingeni orvosi koródának segédorvosa. Magyarra íördítá Gabriely Kálmán tanár. Buda, 1869.- A tüdőbetegségek gyógyítása. Budapest, 1894.

Nieszner István. Dissertatio inaug. med. de pneumonorrhagia. Pestini,

1837.

Novák Imre. Dissertatio inaug. med. de dysenteria. Budae, 1829.

— József. Dissertatio inaug. med. de febre intermittente exanthematica. Budae, 1783.

— Dissertatio inaug. med. sistens quaedam de convalescentia. Pestini, 1832.

Nowinsky Sever. Dissertatio inaug. med. de prognosi. Pestini, 1839.

Oberndorffer János. Kurzer Bericht von der Natur und Ursachen der Ungerischen Krankheit, wie dieselbige recht erkennet und curirt werden möge. Frankfurt am Main, 1606.

Oberster József. Dissertatio inaug. med.-practica de febri intermittente. Vindobonae, 1840.

Oehl Károly. Dissertatio inaug. med. de dysenteria epidemica. Vindobonae, 1832.

Oláh Gyula. Tanulmány a keleti hányszékelés kór- és gyógytanára vonatkozólag. Jászberény, 1868.

— A kolera és a kolera elleni védekezés. A nagy közönség és a nép használatára. Budapest, 1892.

(ujfalvi) Sándor. Az alhasi hagy- máz. Orvostudori értekezés. Buda,1841.

Opra József. De paludibus et morbis ab exhalationibus earum provocatis. Pestini, 1834.

Oroszi Mihály. Observationes phys.- med. inaiig, circa genuinas febris malignae tam epidemice grassantis sic quae pestilentialis, quam spora- dice serpentis Hungarieae ita dictae caussas, solidamque ejus therapiam, nec non errores circa eam comissos. Basileae, 1771.

Ostoich Jeromos. Dissertatio inaug. med. de duabus constitutionibus epidemicis Dalmaticis (annor. 1766—67).

, Vindobonae, 1778.

Ováry (csedreki) Pál. Értekezés a léles-italokról, kór-oktani és orvosrendészeti tekintetben. [Dissertatio inaug. sistens potus spirituosos re- spestu aetiologico et pol.—medico.] Pest, 1841.

Pajer Ferencz Xav. Dissert, inaug. med. de morbis epidemicis. Viennae, 1773.

Pál Jakab. Ueber multiple Neuritis. Monographie. Wien, 1891.

— Bleilähmung. Wien, 1893.

— Colitis und Pericolitis stercoralis. Klinische Skizze dieser Erkrankung auf Grund eigener Beobachtung. Wien, 1893.

— Énterostenose. Wien, 1894.

— Polyneuritis. Monographische Bearbeitung des Gegenstandes, gestiizt auf eigene Untersuchungen. Bd. I—II. Wien, 1896.

— Über amyotrophische paretische Formen der combinirten Erkrankungen von Nervenbahnen (sog. prim. comb. Systemerkrankung). Wien, 1898.