Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)

Előszó

ELŐSZÓ.

Ha összehason lftjuk az orvosi tudomány mai álláspontját azzal, a melyen a tudomány vezető férfiai hatvan esztendő előtt állottak: lehetetlen, hogy szemünkbe ne tűnjék az a nagy haladás, mely gyökeresen átalakította az akkori nézeteket, a tudománynak úgyszólván minden ágát.

Két emberöltő fergetegei vonultak végig az orvostan mezején, de Semmelweis tanítását nem mosták alá; sőt ellenkezőleg: termékenynyé tették azt az akkoriban ugyancsak száraz talajt, melybe ő annak magvait elhintette. Az őt követő kor sem változtatott mindmáig semmit az ő igazságain, csak magyarázatukat és igazolásukat hozta meg.

Tudományunk fejlettségének erős jele az, hogy immár képesek vagyunk biztos szemmel kiválogatni, mi a maradandó benne és mi vár még fejlesztésre: változtatásra.

Semmelweis tanítása maradandó kincsünk. Értéke két körülményben rejlik. Mint tudományos tétel: sziklaszilárdsággal, megdönthetetlenül áll előttünk; mint gyakorlati tétel: százezrek életének vált megtartójává. Az előbbinek a tudományos búvár higgadt agyveleje volt a megteremtője ; az utóbbinak szülőanyja : szíve volt; ennek a vérébe mártotta tollát is.

Semmelweis megváltójává lett az anyák életének — megváltotta őket a sajátjával.

Martyréletet élt, martyrhalált halt.