Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)
A szt.-pétervári orvosegylet a gyermekágyi láz oktanáról és védkezeléséről
614 szolgáltat alkalmat, általa támad a fertőzésnek azon neme, melyet Semmelweis önfertőzésnek nevez. Ha szülintézetben önfertőzési eset fordul elő, úgy ez gyakran az úgynevezett járványnak képezi kezdetét. A magán- gyakorlatban csak egy egyénre szorítkozik, ha csak az orvos vagy bába által több más egyén nem fertőztetik meg. A jelen- levőkközül némelyek képesek lesznek hason eseteket fölhozni.» Kettler tr. két esetre emlékszik ; egy esetben a fertőző anyag kétségkívül a bába fecskendője által vitetett be, a másik esetben a kór oly gyermekágyasnál lépett föl, ki sebészi beteg közelében feküdt. Ily eseteket különösen az angol irodalom nagy számban hoz föl. Zimmermann tr. hason esetet közöl, hol ő rothadt magzat kifejtése után — a nélkül, hogy kezéről a fertőző anyagot kellőleg lemosta volna — egy másiknál azonnal a méhlepényt műlegesen leválasztotta. Az első gyermekágyas rövid idő alatt méhviszérlob, a másik hosszadalmas méhlob következtében kimúlt. Hartmann tr. oda utal, miszerint mind a két esetben az okozat nem közvetlenül a fertőzésben keresendő, minthogy mindkét esetben műleges eljárás történt. Metzler tr. «A hagymázos- s a gyermekágyi lázas kór- folvam, egymáshoz igen hasonló folyamat. Hagymáznál a helybelités a kórvegy következménye, s bizonyosan járványos ok, nem pedig fertőzés által idéztetik elő. Ha p. o. (mint szóló tapasztaló) a méhlepény szülés után több napon át a méhben visszamarad, úgy az rothadásba megy át, s ha a nő még sem betegszik meg, ily esetben mindenki a fertőzés föl- tétlen hatása felől kétkedni fog.» Kettler tr. «Ily eset a fertőzési anyag hatása ellen mitsem bizonyít; Semmelweis fiadzás után néhány nyúl méh- ürébe eves folyadékot föcskendezett be, s ámbár mind meg nem betegedett, de mégis legtöbben evvér következtében elvesztek. E tapasztalat inkább azt bizonyítja, hogy a fertőző anyag nem mindenkor jutott a vérbe, mint sem azt, hogy vérbe jutott s nem volt hatással.» Minthogy e tárgyróli értekezlet elnapoltatott, a jelenlévők mindnyájan oda nyilatkoztak, hogy a rothadt állati anyag képes gyermekágyi láz kórfolyamatot előidézni.
