Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)

Nyílt levelek a szülészet tanáraihoz

515 «Elég! a hullafertőzés elmélete felett ki van mondva az ítélet: túlzott és túlságosan kizárólagos. Be van kellőleg bizonyítva, hogy a betegséget némelykor hasonló fertőzés idézi elő és magam is erősen kifogásolnám, ha valaki ter­hes, szülő, vagy gyermekágyas nők vizsgálatát vagy meg- operálását többszöri mosások és még csak kissé is lmllaszagú kezekkel végezné. De már az elveti a sulykot, a ki ezt tekinti a gyermekágyi láz egyedüli okozójának és a ki betegség gya­kori fellépését, rosszindulatúságát és járványos elterjedését a szülőházakban ezzel igyekszik megmagyarázni.» Tanácsos úr teljes meggyőződésemet fejezi ki, a mikor azt állítja, hogy a hullafertőzés nem az egyedüli okozója a gyermekágyi láz-járványoknak. Tanácsos úr teljes meggyőző­désemet fejezi ki, a mikor azt állítja, hogy nem minden esete a gyermekágyi láznak magyarázható a hullafertőzéssel és alap­szik azon. Tanácsos úr helyes következtetést vont le, a mikor a hullafertőzést túlzottnak és túlságosan kizárólagosnak je­lenti ki. De épen azért, mert nekem is ez a meggyőződésem: ünnepélyes óvást emelek tanításomnak «hullafertőzés» néven való nevezése ellen. Tanácsos úr olvashatta könyvem 276-ik lapján, alulról a 2. sortól kezdve,* nézetem első közzétételét a gyermekágyi láz keletkezése és elhárítása felől, mely már a méhrák és a szúvas térd felőli észleleteket is tartalmazza. Tanácsos úr olvashatta a 102. lapon,** hogy én a hullán kívül még két forrást soroltam fel, a honnan a bomlott állati szerves anyag a külső fertőzések részére eredhet. ságot s ezért a Semmelweis által ajánlott és foganatosított chlormész- oldattal való mosások egyes esetekben bizonyára helyén valók is. Semmel­weis erről a tárgyról egy mostanában megjelent «A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és prophylaxisa stb.» ez. könyvében még egyszer felszólalt nézetének védelmére, de ebben oly kíméletlenül szállott síkra mindazok ellen, kik nincsenek vele egy nézeten, vagy a kik csak ké­telyeiket fejezték ki iránta, hogy csak sajnálni tudom ezt, mivel a do­lognak jó a magva, különösen Bécsre nagy gyakorlati fontossággal bírt és megérdemelné, hogy sehol se mellőztessék. * [287. 1. 21. sortól.] ** [153. 1.]. 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom