Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)

A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és prophylaxisa

469

gyobb volt a halandóság, mint a II-ikon és két ízben egyforma nagy vele, és még egyszer: oh sors! ezen öt hónap közt előfordul egy, a téli félév, a járványok idejéről, a mikor az I. klinikának 37-tel kevesebb gyermekágyas mellett egy halottal többje volt, mint a II-iknak.

. . . hogy veszélyes lefolyású szülési eseteket az orvosok eredményes tanítása czéljából lehetőleg az I. szülészeti klinikára utasítottak és utasítanak — nem történt meg azon öt év alatt, míg én az I. klinikán voltam, s ha megtörtént Braun Károly alatt, nem idézett elő nagyobb halandóságot az I. klinikán, mert 1851-ben 46 és 1852-ben 11 halottal volt a halandóság a II. klinikán nagyobb ;

hogy az ajtók feltárásával az orvosi klinikát építkezési berendezésénél fogva nem lehetett szellőzni s hogy ez a klinika 1849-ig sokkal közelebb esett az évente több mint 20,000 beteget ellátó kórházhoz ; -— 1848-ban 45 gyermekágyas halt meg az I. klinikán, a mikor ugyanazok a kedvezőtlen körülmények állottak fenn.

Az olvasó láthatta, hogy a Braun Károly által emlegetett kedvezőtlen körülmények egyike sem állja meg helyét s ő mégis azt mondja: mindebből könnyen megmagyarázható az orvosi klinika halálozási kimutatásainak egynéhány százalékkal magasabb különbözeti száma, a nélkül, hogy a közvetlen bizonyító erővel bíró, vélekedésre alapított hullafertőzés hypothe- siséhez kellene fordulnunk.

Ep úgy láthatta az olvasó, hogy a gyermekágyi láz keletkezése felőli nézetem érveit Braun Károly támadásai legkisebb tokban sem ingatták meg és Braun Károly mégis azt mondja, hogy «a hullafertőzés hypothesisének megokolására felhozott állításokat a bécsi szülőházban tett tapasztalatok alapján semmikép sem fogadhatom el teljes terjedelemben ; a hullával való foglalkozást semmikép sem vádolhatom mint a gyermekágyi láz-járványok kiváló okát; de a legnagyobb merészségnek tartanám, ha valaki olyan kézzel végezne vizsgálatot terhes, szülő vagy gyermekágyas nőn, mely a leggondosabb mosakodás után is megtartotta még a hullaszagát.»

Mily hallatlan álszenteskedés !!

Miért nem mondták azt 1847 előtt, és nem írták, hogy: a legnagyobb merészség volna, ha valaki olyan kézzel végezne