Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)
A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és prophylaxisa
438 bontott vérnek egyik lokalizálódása, azzal van bebizonyítva, hogy a méh vivőérlobjait el lehet hárítani chlormosások segélyével, melyek a bomlott anyagot a kézen elpusztítják, holott a nemi szervekbe jutva gyermekágyi lázat idézett volna elő ; hogyan akadályozzák meg a chlormosások a gyermekágyi lázat okozó élettani thrombus átalakulását ? Milyen komikus dolgok kerülnek napfényre, ha az emberek ítéletet mondanak oly dolgokról, a mikhez nem értenek, erre mondhatok egy példát. Az olvasó tudja, hogy Virchow abban a nézetben van, hogy mennél renyhébb a méh és az azt behálózó vérerek összehúzódása, annál nagyobb az élettani thrombosis képződésének és a thrombosis gyermekágyi lázzá alakulásának veszélye s viszont. Már most, hogy az összehúzódások erőteljesebbek legyenek, ehhez, Virchow szerint: «minden valószínűség szerint kell egy különös idegbefolyás ; e tekintetben első sorban a kellő időben beálló tejelválasztás, esetleg a tejláz nagy befolyással lehetnek, míg az összes bénító és gyengítő befolyások, melyek már a méh összehúzódásaira is hátráltató- lag hatnak, az edényszűkülést is csökkenthetik. Ez látszik magyarázni azt is, hogy épen a titkon szülő nőket, a kiknek az idegrendszerében nagy izgalmak folynak le, oly ritkán érik el veszélyes véletlenek, melyeket gyenge asszonyoknál a legjobb ápolás mellett, de még inkább a zsúfolt szülőházakban miasmás befolyások következtében látunk előállani». Virchow tehát azt hiszi, hogy a tejelválasztás s az ideg- rendszer nagy izgalma megakadályozza a gyermekágyi láz keletkezését. Kiwisch azt mondja : «A tejelválasztást illetőleg azt a tapasztalatot tettem, hogy járvány idején a nem-szoptató gyermekágyasokat kevésbé éri utói a gyermekágyi láz, mint azokat, a kik szoptatnak. így a prágai szülőházban a megbetegedettek száma a fizető osztályon, a hol a gyermekágyasok nem szoptatnak, mindig kisebb volt, mint a szoptatok osztályán». Scanzoni épen az idegizgalomban látja a szülész-képző- intézetek nagyobb halandóságát szemben a bábaképző-inté- zetekével. Braun tanár is ugyanezt a meggyőződést vallja. A prágai fizető és a titkon szülő nők ritkábban betegedtek meg, mert nem kellett a tanítás czéljainak szolgálniok s
