Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)
A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és prophylaxisa
159 A mult évszázadban s a jelenleginek első évtizedeiben 25 esztendő fordul elő, a mely idő alatt 100 gyermekágyasra egy haláleset se jutott, Lásd a XVIII. táblázatot, (1G0. oldal.) A kimutatásokból kiveheti az olvasó, hogy abban az időben, a mikor az orvostan még nem állott Bécsben boncz- tani alapon, két év leforgása alatt 1 gyermekágyas halt meg 400 közül; volt két év, mely alatt 1 halt meg 300 közül. Nyolcz év volt, mialatt 200 gyermekágyasra 1 haláleset jutott és 13 év. melyen belől 100 gyermekágyas közül nem halt meg 1. Ezen kimutatások alapján arra a kérdésre, hogy hány gyermekágyas hal meg elháríthatatlan autoinfectio következtében? azzal felelhetünk, hogy 100 gyermekágyasra nem esik 1 haláleset, Az az igen csekély halandóság, melyről a bécsi szülőház kimutatásai tanúskodnak, talán még nem is a lehető legcsekélyebb, mert nincs kizárva, hogy az elhalt gyermekágyasok közül egyesek nem gyermekágyi lázban, hanem más betegségben haltak meg, és már akkor is megeshetett, hogy külső fertőzések olykép jöttek létre, hogy a szülőház személyzete valamely beteg gyermekágyastól származó eves váladékot egészségesekre vitt át. Hogy ez valóban meg is történt, azt ugyancsak a bécsi szülőháznak arról az időről szóló kimutatásai tanúsítják, a mikor az orvostan Bécsben még nem állott boncz- tani alapon, mert a halandóság már akkor is felemelkedett 100 közül egészen 4-ig. A bécsi szülőház 1784-ben nyílt meg; 39 év leforgása alatt, vagyis 1823-ig, 25 év fordul elő, melyben 100 gyermekágyas közül még csak 1 sem halt meg. Hét év volt, a mikor 100-ra 1, öt év, mikor 100-ra 2 haláleset jutott és egy év, t, i. az 1814-iki, a mikor 100 közül 3 halt meg; egy éven belül pedig, t, i. 1819-ben, 4 balt meg 100 közül. Hogyha azt a 25 esztendőt, melynek leforgása alatt a bécsi szülőházban 100 közül még csak 1 gyermekágyas sem halt meg, az autoinfectio esetei számának mértékéül íogadjuk el, és hozzá még a felhozott aggályunkat is latba vetjük, mely szerint talán még ezen esetek száma is a külső fertőzés egyes eseteit magába zárja, s ha ezt a mértéket alkalmazzuk azokra az eredményekre, melyeket kórhárító rendszabályaink
