Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
80 GYÖRY TIBOR A harmadik ártalom a túlságos testi munkában rejlik, mely a testet és életszellemeket elgyengíti; főleg, ha hideget isznak utána, mi által tüdő-, gyomor-, máj- és bélgyulladás idéztetik elő. De ép ily ártalmas viszont a tunya, renyhe élet melyet csak evés és ivás tölt be. Az ilyenek testében a testi salakok (Unrath) stagnálnak, a betegség talajt nyer.1 Negyedik: a sok virrasztás, akár táborozás, éjjeli őrállás, akár betegápolás, irás-olvasás vagy lelki keserűségek folytán történik; egyaránt megrovásra méltóak mind. De rögtön evés után lefeküdni, szintén nem jó.1 2 Ötödik: a ki és elválasztás hibái ú. m. székrekedések, vizelletretentiok, a nyálvezetékek s a chylusedények eldugulása, a verejték mirigyek nyílásán át akadályozott elpárlás, köpet megrekedése, havi baj vagy aranyeres vérzés elmaradása vagy elfojtása; mindezek folytán salakok maradnak vissza a szervezetben, melyek a vért megrontják s áramlását akadályozzák, miáltal a felvett mérgek könnyebben meggyökereznek s így gyulladásokat okoznak. Az orrváladékot szaporító, prüsszegtető szereket is felesleges használni, mert csak ártalmasak. Hatodik: a lelki mozgalmak, melyek a tábori láz létrejöttéhez sok okot szolgáltatnak; így főleg a harag, ijedtség, bánat, félelem, az ujonczok „nyúlszivüsége“, melyek mind gyengítik a testet. Végül megemlítendő a betegek által kiárasztott, ragályos méreg, mely a lélekzettel vagy a verejtékmirigyek nyílásán át kerül a többi ember szervezetébe.3 Ezen felsorolt okok közreműködésével a test nedvei megromlanak, első sorban a legnemesebb nedv, a vér: a benne úszkáló testecskék szétválnak egymástól. Mert a nagyító üveg megmutatja, hogy az egészséges testből jövő folyékony vér igen kicsiny, lágy és vörös golyócskákból áll, melyek a legfinomabb véredénykéken keresztülhajtatván lapos, tojás alakot öltenek. Ezek azonban a beteg vérben megkeményednek és 1 85 ff. 2 87 ff. 3 90 ff.
