Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

MORBUS HUNGARICUS

71

egész dissertatioja folyamán sehol vissza nem tér, tehát magyarázatot sem kapunk rá. Csak azt az egyet tartom lehetőnek, hogy az exacerbálás időszakai alatt az estéket értette. Nincsen egyetlenegy adatunk sem, a többi szerzők munkáiban sem, mely egy másféle magyarázatot lehetővé tenne.

Zapff értekezése az első inaugurál-dissertatio e tárgyról. A régi dissertatiokban az ifjú szerzők rendszerint olvasottságukat igyekeztek documentálni, mert úttörő munkák Írására még fiatalok voltak s Zapff e munkája, mint inaugurál-dissertatio, tanúskodik róla, hogy a morbus hungaricus-nak meg volt akkoriban a maga irodalma.

A végig nuanceált rendszerbefoglalások bizonyos diákos jelleget is adnak a különben szorgalmas munkának.

Két év sem telt el s újra inaugurál-dissertatio tárgyává tette a „Febris Hungaricá“-t: Facetius Illés, egy erdélyi szász ifjú. Ehhez fogható, komoly számba menni akaró, de gyarló munkálatot sem előtte, sem utána nem Írtak a morbus hun- garicus-ról.

Eleinte még okosan beszél. A „Hertzbrenne“ elnevezést igen jól magyarázza. Azt mondja, hogy a betegséget így hitták „ob causam cordis, sen stomachi verius; nam ventriculi oriű- cium vulgo pro corde habetur“.

A kiütéseket illetőleg hivatkozik Sennertre, de már túloz; mondván, hogy „leggyakrabban hiányoznak“.1 Szerencsére ő az egyedüli, a kik még a patécsokbnn is — horribile dictu ! — férgeket látott.1 2

A baj okai közt szerepel nála a hold, mert a rohadásokat elősegíti, s a morbus hungaricus-nál épen a nedvek rohadnak meg. Sőt kísérletileg is beigazolva látja ezen holdhatást.3

1 „Petechiae . . . plurimum absunt.“ (2 §.)

2 „Vermes per microscopium in petechiis visi." (10 §.)

3 „Luna tarnen quatenus ad putredinem disponit, hinc carnem una tantum nocte pleno eins lumino expositam vermes concipere, experimentum Kircheri est.“ (10. §.) Kircher mondja, Facetius meg elhiszi neki!