Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
62 GYÖRY TIBOR elődei. De míg S. a magyar ártalmak talaján egy szószerinti magyar betegséget lát megteremni, addig ezek — sokkal világosabban — egy meglévő, ismert betegségnek létrehozó, sőt egyúttal súlyosbító aetiologiai momentumait látják bennük. Ha a morbus hungaricus pusztításainak a különféle helyeken különböző arányait nyílt szemekkel mérlegeljük, úgy azt látjuk, hogy mindenütt azokat pusztította relative legkevésbbé, vagyis kímélte a legjobban, a kiket épen a saját hazájukban, a megszokott életmód és viszonyok között talált. Ezért Sennert igen helyesen állítja, de az ok ismerete nélkül, hogy a baj szelídült, mikor Németországba került. Felötlő a különbség a megbetegedési arányok közt, mikor a baj otthon, s mikor idegen helyen, változott életkörülmények közt s a változásoknál fogva a szervezeteket gyengítő hatások támogatása mellett lepi meg az embereket. Sennert volt az első, a ki határozottan szakított a morbus hungaricus és febris lenticularis vagy petechialis azonosságával. Professori tekintélyének súlya alatt az ezután tárgyalandó szerzők elég nagy része sajátlagos, a febris petechialistól független kóralaknak nyilvánította a szóban forgó betegséget. Nem gondolta Sennert, hogy a mely terminus technicussal a morbus hungaricust fel akarta cserélni és szétválasztani a febris petechialistól, ugyanazt ő maga identifikálta a febris petechialis- sal. Mert a „febris castrensis“-t, a tábori lázt már régen liagy- máznak, és pedig kiütéses hagymáznak ismerte fel az utókor. * * * 1621-ben jelent meg Eysenmenger Kristóf „ Kurtzer Be- richtu-je a morbus hungaricusról; egy fiatal orvosé, ki apjának tapasztalatain építette fel azt a kifogyhatlan recepturát, melyet e könyv tartalmaz s melyre rövid bevezetés után egyenesen rátér. A könyv elöljáró beszédéből s végszavaiból azonban látjuk, hogy az a könyvnyomtatónak (!) megbízásából Íródott a heilbrunni fiatal orvos által, a ki néki sógora volt. A mint olvassuk, a könyvnyomtató nagyon szívére vette az emberek pusztulását s ezért adta neki a megbízást, Írná össze mindama orvosságokat, melyekre a betegnek szüksége lehet, tekintve, hogy nem mindegyik lakik olyan helyen, a hol orvos kéznél
