Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

MORBUS HUNGARICUS

37

Még’ lesz alkalmunk hasonló szellemi sikkasztással találkozni.

%

* *

Schenck a Grafenberg „Observationum medicarum“ to- mus alter-jében (1584) a Lues Pannonicdról seu „ Cerebri vermis“ - ről szólva, szószerint idézi Jordanus leirását s mindössze nehány sort fűz hozzá az érvágásnak kiváló hasznairól e bajnál.1

*

•{* •f'

Rövid pár sorban emlékezik meg a Morbus hungaricus seu Synochusról Kraftheimi Crato János „Oonsiliorum et epi- stolarum medicinialium Über“-jében (1592).1 2

Kár, hogy épen ez a kiváló orvos oly futólag irt róla, mert mint maga mondja, harmincz éven át figyeli meg e bajt, „mely évről évre más és más tünetekkel lép fel“.

A többi néhány sor csak a gyógykezelésnek van szentelve.

*

* *

Az első, ki a morb. hung.-t megközelítőleg (sit venia verbo :) klinikailag (1595-ben) leírta, Spillenberger Sámuel volt, egy tekintélyes lőcsei orvoscsalád megalapítója, kinek a felvidék kulturális fellendülése is sokat köszön.3

Ami az aetiologiáját illeti, a romlott levegő szerinte az, mely a morb. hung.-t okozza. Barlangoknak, megrekedt vizeknek poshadó kigőzölgései, a katonák torlódása és az ezek által speciálisán könnyen fertőzhető magyarországi langyos gőzös levegő az, melyek azt létrehozzák.

Ehhez járul a gyümölcsöknek s más tisztátalan ételeknek nagymérvű fogyasztása s a közlekedés azokkal, kik a baj csiráját magukkal hordozzák. S miként a félelem és képzelődés mindenütt, úgy itt is nagy szerepet játszik.

1 1602-iki kiadásban : 543—51. lap.

2 Consil. lib. IV. pag. 172—73.

3 6 állította fel Lőcse mellett az első (Ballagi szerint a második) papirmalmot hazánkban.