Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

MORBUS HUNGARICUS 31 nyékhez és kannákhoz s fel sem hagyott előbb a szürcsöléssel és ivással, mielőtt lelkét legott ki nem lehelte. A következő vagy legkésőbb a 3-dik napon deliriumok léptek fel, melyek­ben az volt a figyelemreméltó, hogy az összefüggés nélküli beszédek tárgyát életpályájuk képezte: jogászok pörökről fecsegtek, fuvarosok kocsikról, boltosok árúkról, korcsmárosok romlott borról és kéj nőkről; csatáról, táborokról, hadiczikkek- ről, gyakorlatokról a katonák és lovasok, bár nem mondható, hogy valamennyinek a beszédje teljesen észnélküli volt. Az öntudatlanság elég sokáig tartott. Rosszabbodások este állottak be és éjjel nőtt a betegség heve. A nyelv meg­aszott (torrida) volt, az ajkak szárazak: némelyek véreset köptek ..........1 Némelyeknél a láz folyamán bél- és oldal­fájások léptek fel.......... Másoknál a béltartalom áthajtása gyó gyuláshoz vezető krisist eredményezett..........A legtöbbnél, úgyszólván az összes betegeknél a kóros anyagok mindkét fül mögött meggyűltek és ily módon nagyotliallást okoztak; az ily módon ellöködött anyag (sequestrata materia) a gyó­gyulás legbiztosabb előjele volt, noha később a sűrű nedvek (crassiores humores) csak a legnagyobb nehézségek közt vonat­hattak vagy oszlathattak el a szűk helyről. A nehézhallás biztos jele volt a betegség oldódásának. A parotis-daganatok igen könnyen genyedésnek indultak..........Legrosszabbul végződött a betegség azoknál, kiknél a lábuk tarsusán „tuberculum“ keletkezett, mely ha feldörzsölődött vagy fel lett szúrva: szétterjedt, s mint üszők vagy az arabok szerint: „estimenus ignis“ az egész lábszárat ellepte s feketébb volt a szénnél és az érzés meg a mozgás képességét megszüntette s egyik vagy mindkét alszárától megfosztotta a beteget. A bécsi betegápoló­ban több mint tiz alszár lett amputálva, melyeknél más nem volt kimutatható, minthogy a betegek éjjel hidegséget éreztek, melyre hőség következett: reggel pedig, mikor fel akartak kelni, fekete „tuberculumok“ mutatkoztak a lábaikon; ha ezeket körmükkel felvakarták, mindjárt rosszindulatú bánta- lommá váltak, mely rövidesen az egész alszárat ellepte. 1 A pontok helyén az eredetiben személyekre vonatkozó, oda­vágó adatok állanak, melyeket rövidség kedvéért elhagytam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom