Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
Általános rész
MORBUS HUNGARXCUS 21 magokéval? hisz eleget kapnak, miből elég jut testi szükségleteik kielégítésére. Igen ám, mondhatná valaki, de vendéglátó asztalt kell tartani s ez sokba kerül. Erre azt felelem, hogy nem katonadolog a vendégeskedés, s ha teszik, tegyék a római császár és a haza kára nélkül. Ugyan, hogyan jut ő felsége ahhoz, hogy minden részeges ficzkót éjjel-nappal borral kitartson ? Az ezredesnek havonként annyi száz, a kapitánynak nyolczvan egynéhány forintja van, érjék be azzal, s ne kívánják a más becsületes katonáét is, melyet az legtöbbnyire jól mégis érdemelt. Igen, de pontatlan a fizetség! folytathatná valaki az ellenmondást. Erre válaszom, hogy még én olyan kapitányt — az ezredesekről nem is szólván — nem láttam, hírét sem hallottam, a ki császári szolgálatban elszegényedett volna. Ebből azt látom, hogy fizetésük nélkül nem szűkölködtek. De azt meg jól tudom, hogy a kapitányok elszedték a legények zsoldczéduláit s eleresztették őket, különben éhen vesztek volna. Ha aztán pénz érkezett, a legénység keveset látott belőle. Bizony mondom, ha a gyalogságnak hetenként vagy havonként zsoldjuknak csak felét fizették volna rendesen, már segíthettek volna a bajokon. Nem lehet azt a nyomort és siralmat leírni, mely köztük dúl. Az ezredesek és kapitányok pedig folyvást farsangoltak, mintha bizony legénység nélkül érnének valamit?“......................................................................... „A huszonegyedik ok: [t. i. hogy miért diadalmaskodik a török]: luxuriosa et ebria vita, a katonák istentelen, undok, piszkos élte módja, melylyel kihívják a mennyekbéli isten haragját s a jámbor emberek bosszankodását. Nem is mondhatom, mily kurválkodás, falás és vedelés, káromkodás, eskü- dözés, játék és koczka folyik mindenfelé, mely pedig ellenére van az igaz német hadi fegyelemnek s egy nemzetnél sem divatozik. Az bizonyos, hogy tízezer német egy hónap alatt többet fogyaszt harmincz, vagy még több ezer töröknél, ki ámbár pogány, mégis önmegtartóztatásra és józanságra törekszik s csak azt nézi, hogy lova, kardja legyen rendben, teste épen s ruhája tisztán. Azért mondom én ezt, mert ami vezéreink nem óhajtják a jó rendet, hanem azt hiszik, hogy föl-
