Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricus egyes fellépése helyei és ideje
MORBUS HUNGAR1CUS 149 A „morbus hungaricus“ egyes fellépése helyei és ideje. Nem lehet czélunk a typhus exanthematicus terjedésének útját a XVI-iktól a XVIII. századig egész Európában követnünk, sem azt kiderítenünk, hogy mely években volt hazánkban egyáltalán typhus exanthematicus járvány. Nem ez a czélja ezen összeállításunknak; hanem az, hogy a littera- turának egyéb czélok kedvéért keresztüllapozott szerzői által nyújtott lehetőségig nézzük: mely években, s helyeken lépett fel a typhus exanthematicus, morbus hungaricus vagy ennek valamely szűkebben vett synonymája (mint pl. lues Panno- nica, ungarische Hauptschwachheit stb.) neve alatt. Az első „morbus hungaricus járvány“ kétségtelenül 1566-ban volt, amennyiben ezúttal kapta nevét. A komáromi táborban tört ki s innen húzódott lassúbb tempóban Veszprémig, s gyorsabban és folyton erősbödve ki Vácz, Hatvan s Győrön át mind-mind nyugatabbra, Bécsig és messze túl rajta. Bécs, a hová az elbocsátott katonák hurczolták el, különösen sokat szenvedett alatta; nemcsak a házak, de még az utczák is tele voltak betegekkel. (Jordanus.) 1575-ben igen hevesen pusztított még benne. (Facultási irat.) A haza térő olaszok Karinthiába vitték el a bajt, a hol Villachban ütött ki először s az 1567-iki évben magában e kis városban 400 embert söpört el; innen tovább terjedt Stájerországba, a hol 1572-ben még folyton tartott. (Augsburgi népies irat.) 1594-ben újult erővel lépett fel hazánkban. (Oberndorffer.) 1597-ben Pápa ostrománál főleg az olasz katonák közt pusztított; 8000 ember közül alig 500 tért vissza hazájába. A tábori kórházban minden élő lény elpusztult. (Cober.). Ugyancsak 1594-ben Regensburgban is fellépett s 1600 körül Bajorország és a Pfaltz egész falvai kihaltak miatta. (Oberndorfter.) 1621-ben, továbbá 1625—26-ban
