Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
Eddigi vélemények a morbus hungaricus felől
130 GYÖRY TIBOR Eddigi vélemények a morbus hungaricus felől. Sprengel1 az 1566-iki járvány rövid történetének előrebocsátása után ezen járvány képét adja és pedig Jordanus leírása után, akinél szerinte jobb leirója a bajnak nem akadt. „Morbus hungaricus“ név alatt két betegséget ismer, melyek egymással össze nem tévesztendők: az említett járványos bajt és a csömört, melyet szerinte Coberus 1598-ban észlelt Magyar- országban. Úgyszintén a magyar „pocolvar“-ral sem szabad a morbus hungaricus-t összetéveszteni. Hecker1 2 hosszabb fejtegetésekbe ereszkedik. Az 1566-iki árványt és keletkezésének okait Jordanus nyomán leírva, szembeszáll utóbbinak azon állításával, hogy a betegség az olaszoknál nem sokkal előbb fellépett petechialis typhussal azonos volt. Külömbözik pedig ettől ő szerinte a hasi tünetek szövődményes fellépte s a későbbi szerzőktől itt-ott említett kiütéshiány által. Nem tartja a bajt újnak (csupán neve az), sőt azt hiszi, hogy Magyarországban már azelőtt is endemicus volt a typhus s a Lange tábori orvos által röviden leirt „Causus“ nevű betegség (1542) sem volt egyéb. Biztosnak tekinti azonban a rosszindulatúság bizonyos fokát elért morbus hunga- ricus-nak a váltólázhoz való rokonságát, amiben új adalékát látja „ama nagy axiómának“, hogy a váltóláz, a kiilömböző typhus-fajok, a keleti pestis és a sárga láz külső megnyilvánulásuk külömbözősége daczára is belső lényegükben a beteg1 Versuch einer pragmatischen Geschichte der Arzneikunde. III. Auflage. Halle, 1827. III. Theil. S. 233 ff. 2 Medic.-chir. Encyclopädie. Berlin, 1838. Bd. XVII.
