Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
Nem orvosok részére kiadott iratok
116 GYÖRY TIBOR Nem-orvosok részére kiadott iratok. Minek utána a morbus hungaricus szerzőinek leirásaival végeztünk, lássuk a nép számára a hatóságok által kiadott iratokat, melyek főczélja abban állott, hogy a „közönséges embert“ idejekorán tájékoztassák a közeledő vagy a már el is érkezett veszélyes betegségről; mik annak tünetei, miként kell tőle óvakodni stb. Mindenesetre nagy szükség volt ezen népies iratok kibocsátására. Első intentiojuk bizonyára az volt, hogy felvilágosítólag hassanak a babona által fogva tartott népre, mely könnyen hitt a tudatlanságát kihasználni óhajtó csodaszerekkel gyógyító kuruzslóknak. Míg ezen iratok egynémelyike — igen helyesen — csak az orvos megérkeztéig követendő tanácsokról szól, addig a legtöbbje a gyógyítás módját igen bőven tárgyalja, aligha nagy hasznára az olvasónak, a ki az orvos igénybevételét a kapott instructiok folytán nélkülözhetőnek vélhette. Már az orvosok részére irt tudományos könyvek és dis- sertatioknak is egyrésze a betegség imitt vagy amott való felléptének köszöni alkalomszerű létrehozatalát, a népies iratok azonban természetükből kifolyólag mind pillanatnyi veszély szülöttei s ha sikerült volna nagyobb számban nyomukra akadni, a morbus hungaricus vándorlásának útját is még pontosabban meg lehetett volna határozni. Kimerítő symptomatologiát természetesen egyiktől sem várhatunk, de a rövid leírások is nagyjában tájékoztatók. * * * Egyike a legősibb magyar vonatkozású nyomtatványoknak az 1572-ben Augsburgban kiadott „Artzney vnnd ordnung wider die Ungerische newe Kranckheyt“. Megemlíti, hogy sem a német, sem az olasz orvosok nem tudták, miféle betegséggel állanak szemben s ezért végül eg} - egyszerűen magyar betegségnek keresztelték el; ez vagy nag\ forrósággal vagy erős fázással lép fel és nemsokára oly szomjúság áll be, hogy még egy patak sem volna képes oltani r