Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Második rész - I. Közegészségügyi szolgálat - 2. Budapest közegészségügye

hetik és határozatai csak birtokon kívül feleb - bezhetők meg, azaz a felebbezésre való tekintet nélkül végre kell hajtani. A központi járvány­bizottság mellett a közigazgatási kerületekben a kerületi elöljárók elnöklete alatt külön helyi járványbizottságok is alakíthatók. A főváros közegészségügyi személyzete a kö­vetkező : 1372 orvos, 15 sebész, 91 önálló gyógy­szerész és 239 okleveles gyógyszerészsegéd, 78 állatorvos és 805 bába. A gyógyszertárak száma 96, ebből: 22 reáljogú, 65 személyjogú, 8 kór­házi, 1 fiókgyógyszertár. B) A közegészségügyi szolgálat költségei. A fővárosi közegészségügy szervezete és a reá vonatkozó rokonintézkedések végrehajtása óriási pénzösszegekbe kerül. Az alább következő fel­sorolás szerint a közegészségügy érdekében 1908. év folyamán a kiadások mintegy 12 millió koro­nára rúgtak. Ebből a szorosabb értelemben vett közegész­ségügyi kiadásokra 576.428 K esik és pedig az orvosi, állatorvosi és szülésznői személyzet illetményeire 336.388 K, a fertőtlenítő intézetre 207.440 K, a mentő-egyesület segélyezésére 20.000 K, a bakteriológiai intézetre 12.600 K stb. Egyéb közegészségügyi, köztisztasági és rokon- intézményekre és czélokra praeliminálva volt: a

Next

/
Oldalképek
Tartalom