Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Második rész - I. Közegészségügyi szolgálat - 2. Budapest közegészségügye

75

ugyan emelkedett a typhus-halottak absolut száma, ez azonban nem annyira a helyi körülményekre vezethető vissza, mint inkább arra, hogy az ősz bekövetkeztével sokan térnek vissza a vidéken szerzett bajjal.

A többi fertőző bajok közül még a diphtheritis és croup betegedési esetei csökkentek jelentékenyen ; évente 1000—1500 megbetegedés fordul elő (14‘5 — 20 eset 10.000 lakóra); ellenben igen megnövekedett a kanyaró- és vörlienyese- tek száma, jelentékeny halálozási aránynyal. Az egyes fertőző bajok időről-időre nagyobb járványokban lépnek fel; lepféltettebbek, bár pusztításaikban kevésbé nagymérvűek, a cholera járványai. A fővárosban eddig hat nagyobb cholera- járvány lépett fel, melyekben

megbetegedett meghalt

1831 2.4-50 1.52G

1854—5 ________________ 3.520 1.848

1

8G6 4.082 1.944

1872—3 _______ 5.284 2.558

1

886 _______________ 1.164 565

1

892 ________________ 889 499.

Azó

ta cholerajárvány nem volt.

A többi halálokok közül leggyakoribb a tüdő- gümőkór, (évente mintegy 2500—3200, az összes haláleseteknek mintegy Vs-e) tüdő-, mellhártya- és hörglob s a bélhurut és béllob.