Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Második rész - I. Közegészségügyi szolgálat - 2. Budapest közegészségügye

71

is szűk lakásukat — a könnyebb megélhetés czéljából — másokkal oszszák meg. így jött létre az albérlők és az ágyraj árók ama nagy tömege, mely a fővárosi lakásviszonyok egyik jellemzője s leginkább a szegény sorsuaknak amúgy is szűk lakásait lepi el.

Mindezekhez hozzájárult még a múltban a hiányos közegészségügyi szolgálat, a járvány elleni prophylaxis hiánya, a köztisztaság elhanyagolt volta, a hiányos csatornázás, a vízvezetéki mizériák, s így természetes, hogy ily sok káros tényező összhatása folytán a főváros közegészségügyi állapotának rossznak kellett lennie.

Az utolsó negyedszázad e tekintetben óriási változásokat idézett elő. A hatóság nagy felelősségének tudatára ébredt s lázas sietséggel vette kezébe a közegészségügy javítását. Ámde évtizedek hibáit és mulasztásait egy csapással jóvá tenni nem lehetett és tisztán csak hatósági intézkedések nem is lehettek elegendők a szükséges javítások létesítésére. A hatóság tevékenysége egyrészt az általános alapfeltételek létesítésére, másfelől a járványellenes prophylaxis szervezésére irányult. Az első irányban a vízvezeték, a csatornázás, a köztisztaság és a lakás- viszonyok javítása volt gondoskodásának tárgya. A vízvezeték hosszan vajúdó ügye végleges megoldást nyert. Végleges megoldása felé közeledik