Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 8. Közélelmezés

51

A központi vásárcsarnok vasúti és hajóforgalma az 1907. évben 942.135 métermázsa; ehhez az árúforgalomhoz hozzájárul a központi vásárcsarnok előtti évadvásárra kocsin hozott élelmiczikkek mennyisége, a mely pontosan meg nem állapítható, de arra nézve tájékozást nyújt az a körülmény, hogy a főévadban egy-egy keddi vagy pénteki vásárra 800—1000 kocsi élelmiczikket szoktak fölhozni.

Az összes vásárcsarnokokban 1907-ben 5100 ttejminta vétetett, a melyek közül 160 (3*1 % bizonyult hamisítottnak. A többi élelmiczikkbő) mindössze 5864 mintát vettek s ezekből 227 (3‘8%) esett kifogás alá.

A községi kenyérgyár. A főváros házi szükségletei, valamint a közönség részére való jó minőségű, egészséges és lehetőleg olcsó kenyér termelése czéljából a főváros a X. kér. Százados- úton, 1600 négyszögölnyi telken községi kenyérgyárat épített, a mely napi 25.000 kg. kenyér sütésére rendeztetett be.

A kenyérgyár legfontosabb része a három- emeletes főépület, hol a sütéshez szükséges liszt a harmadik emeleti raktárból szitáló és keverő gépeken átjut a 12.870 m3-nyi földszintes munkaterem modern kovászoló és dagasztó gépeibe. A tésztakészítő művelet a tésztának a munkás estével való érintkezését lehetőleg kiküszöböli.