Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 4. Népesedési statistika. Demographia

°23

A születéseknél említettük az egyes kerületek társadalmi és vagyoni viszonyainak befolyását a születések gyakoriságára. A halandóság hasonlóképen ezen tényezők befolyása alatt áll; a legvagyonosabb s legintelligensebb városrészek (IV. és V. kerület) halandósága (11—15%o) nem nagyobb, mint az igen kedvező egészségügyi viszonyokat feltüntető angol vagy belga városoké, az L, II., VI. és VII. kerületek halandósági coeffi- cienseik tekintetében a középhalandóságú nagyvárosok mellé sorakoznak, újabban pedig a legszegényebb népesség lakta Ferenczváros, Ó-Buda és Kőbánya halandósági viszonyai is rendkívül nagy javulást tüntetnek fel.

A halandósági aránynak ezen eltérő alakulása szoros kapcsolatban van a születések gyakoriságával, illetve a gyermekek számával. Oly városrészekben, a hol sok gyermek születik, a halandóság már ez okból is magasabb, mint gyér gyermeklakosságú városokban. Ez magyarázza ki egyúttal azt is, hogy Budapest helyzete a magyar városok közt oly kedvező.

Az általános halandósággal együtt a gyermek- halandóság is tetemesen csökkent s míg a hetvenes években még az összes elhaltaknak több mint fele (50—53%) öt éven aluli gyermek volt, addig most ez arány 34 és 35 közt szokott ingadozni. Készben ez is onnan lehet, hogy a