Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 4. Népesedési statistika. Demographia

14

közhetünk meg, hiszen rövid fél század műve volt Budapest mesés fellendülése s a művelődés itt csak akkor vert gyökeret, a midőn a külföldön már legnagyobb fokát elérte. Elegendő arra utalni, hogy Pest a XYIH. század elején, a midőn Berlinnek 55.000, Nápolynak 300.000, sőt Párisnak már 720.000 lakosa volt, szerény kis község volt, melynek lakói a 2000-et nem haladták meg. És mily helyzetet foglalt el Páris már akkor a politika, a szellemi és anyagi haladás terén! Mindezt Budapest nem pótolhatta oly rövid idő alatt és oly rohamosan: ámde hiszszük, hogy e könyvecske olvasói meg fognak róla győződni, hogy Budapest fejlődése minden téren és minden irányban ritka gyors és nagyarányú volt.

A legrégibb adatok, melyek a főváros népességének számát feltüntetik, a XVII. század végéről valók; 1686 ban, a midőn Buda még a törökök kezben volt, 56.000 lélekre becsülték a város népességét; ámde e nagy néptömeget, mely a török uralom alatt ide csődített s itt ideiglenesen letelepedett idegen elemekből jött létre, nem számíthatjuk Buda természetes fejlődéséhez; a törökök kiűzése után az idegen néptömeg is odébb állt s a város lakossága 1720-ban 8500 léleknél nem volt több. Pest lakossága ugyanakkor csak 2600 lélekre rúgott s így — O-Budával együtt — a három város népessége 12.200 lélek-