Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)
Második rész - VII. Orvosi és term.-tud. egyesületek és intézetek - 1. Közművelődés
és leginkább a főváros egyesítésétől számítható. Még a XIX. század elején Pesten csak 8 iskola volt mindössze 17 osztálylyal; 1850-ben Pesten 24, Budán 13 elemi iskola volt, melyeket összesen 9574 gyermek látogatott; az iskolában alkalmazott tanítási módszer igen hiányos volt; az iskolák régi, avult, helyenként roskadozó épületekben voltak elhelyezve, felszerelésük hiányos volt. A hatvanas évek óta nagyobb lendületet vett a közoktatás ügye. Az 1868. évi XXXVIII. törvény- czikk hatása alatt a pest-várisi közgyűlés 1868. decz. 17-én kimondotta az addig római katholikus hitfelekezeti jellegű (patronátusi) elemi iskoláknak közösekké való átalakítását és 1867 június 26-án Gerlóczy Károly akkori főjegyző (utóbb alpolgármester) indítványt tett az elemi iskolák szaporítása, új iskolaházak építése s a tanítók fizetésének javítása iránt. A főváros egyesítése (1873) óta az iskolák egységes szervezetet nyertek s a tanítók fizetése végleg rendeztetett. Hogy maga a főváros mennyire fáradott a tanügy emelésén, kitűnik abból, hogy a községi elemi iskolák számát 1873-tól 1907-ig 54-ről 142-re, az osztályok számát 240-ről 1318-ra emelte s 1868-tól 1906-ig 22’2 millió koronát fordított iskolaépületek emelésére. A községi elemi iskolák látogatóinak száma ez idő alatt 13.666-ról 58.399-re emelkedett, a tanerők száma pedig 214-ről 163 11*
