Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)

Fénytörés és alkalmazkodás

FÉNYTÖRÉS ÉS ALKALMAZKODÁS.

Mit nevezünk látásélességnek?

A szemnek azon képességét, hogy a látott tárgyakról a retinán képet alkosson — ami a látott tárgy felismerésében nyilvánul —*, alak- vagy tárgylátásnak nevezzük; ennek értékbeli kifejezése a látásélesség. Ezalatt rendesen a középponti (centrális) látásélességet értjük. Valamely szemnek annál jobb a látásélessége, minél kisebb retinalis képre van szüksége, hogy a tárgyakat felismerje. A retinán képződő kép nagysága függ a látott tárgy nagyságától és távolságától; az előbbivel egyenes, az utóbbival fordított arányban van. A „látószög“ alatt értjük azt a szöget, amelyet közrefognak (illetve alkotnak) a látott tárgy határvonalairól jövő és a szem optikai középpontján át haladó sugarak. Minél kisebb a látószög, annál nagyobb a szem látásélessége.

Mi a látásélesség egysége? Hogyan fejezzük ki mértékétf

Két egymás mellett lévő pontot vagy vonalat csak akkor ismerünk meg két pontnak, illetve vonalnak, ha a közrefogott szög legalább 1 percnyi nagyságú; ez a „minimum separabile“. Nemzetközi megállapodás szerint a látásélesség egysége az a látásélesség, amely az 1 percnyi látószögű tárgyak 'felismeréséhez szükséges. Ez az ú. n. Snellen-féle egység. A látásélesség mértékét egy törtszámmal fejezzük ki, amelynek számlálója a vizsgálati távolságot adja méterekben, nevezője pedig ugyancsak méterekben adja azt a távolságot, amelyből a legkisebb még felismert betű részei 1 percnyi látószöget vetnek. VisusPéldául: 5/15 azt jelenti, hogy a vizsgált szem 5 m távolságból csak olyan nagyságú betűket ismer fel, amelyeket a rendes látásélességű