Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)

Grósz emil egyet. ny. r. tanár: Előszó

ELŐSZÓ.

E füzet célja, hogy az egyetemi polgár számára \ hallgatott előadások anyagát rendezze, hogy az át- dvasott kézi és tankönyvek tartalmának lényegét összefoglalja, hogy a gy akori »orvosnak a mindennapi életben felmerülő kérdésekre feleletet adjon. Nem pótolhatja az előadások hallgatását — a betegen való tanulást a könyv sohasem helyettesítheti —, nem teszi feleslegessé a tankönyvek olvasását, sőt ezek tanulmányozása a „Kiskáté“ használhatóságának elő föltétele, nem teszi nélkülözhefővé a gyakorlóorvosnak a kézikönyvet, de megkönnyíti annak használhatóságát.

Az angol irodalomban a „Catechism Series“-ek egész sora jelent meg, hasonló füzetek németül s franciául is használatosuk. A magyar irodalomban jó tankönyvekben nem volt hiány. Fabini1 könyve óta egész sora jelent meg, ezek között legelterjedtebb Scholtz Kornél com- pendiumának III. kiadása, melyet ifj. Imre József-fel együtt dolgozott át,2 A szemészet kézikönyve3 forrásmunkául szolgál, míg Csapodi régebben megjelent útmutatója4 legjobban megközelítette a „Catechism“ jelleget.

Az egyetemi hallgatók a háború kitöréséig előszeretettel tanultak saját jegyzeteikből, és sokan litho- graphált jegyzeteket vásároltak. Az utolsó tíz év alatt a jegyzés kiment a divatból. Értéke tulajdonképen akkor van, ha az egyetemi hallgatónak ideje van azt esténkint rendezni s könyvből kiegészíteni. A mai tanrend mellett ezt még a legszorgalmasabbak sem tehetik meg. Az

1 Fabini János: Tanítmány a szembetegségekről. Buda, 1837.

1 Ifi. Imre József és Scholtz Kornél: Gyakorlati szemészet. Budapest. 1922.

* A szemészet kézikönyve. Szerkesztette: Grósz Emil és Hoór Károly, 3 kötet. Budapest, 1911.

* Csapodi István: Útmutató a szemészetben. Budapest, 1891.

1*