Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)

Beszédek - Az orvos-természettudományok művelésének válságos helyzete hazánkban

98 jelenségek, a szervezetek alkalmazkodása, a származás, az öröklés tanulmányo­zására. De mit szóljak a menekült Ferenc József- és Erzsébet-Egyetemekröl : kul­túránk ezen fiatal ültetvényeiről?! Nevük említésekor, hogy Arany János szavát idézzem, érezzük, hogy végig tiportak rajtunk a boldogtalan évek s az elné­mult szó : <Egy szomorú kőre ül szárnyaszegetten S néma didergéssel gubbaszt felettünk». Az egyetemek elveszítették épületeiket, fölszerelésüket, könyvtárukat, s úgy mint 500 évvel ezelőtt a Prágából kiűzött német professzorok és diákok Lipcsében új főiskolát alapítottak, Szegeden és Pécsett emelnek s igyekeznek emelni új otthont a magyar tudománynak. A magyar állam megfogyatkozott anyagi erejét meghaladó erőfeszítéssel igyekszik mindezen feladatoknak megfelelni, de a tudományos intézetek és laboratóriumok dotációja nem tarthat lépést a drágaság szédületes emelkedésé­vel. A budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudomány-Egyetemen az elmé­leti és gyakorlati oktatás költségeire 1914/15-ben 240,000 korona volt előirá­nyozva, 1921*/22-re 1.200,000 korona, a klinikák könyvtárai a háború előtt 2000 korona, most 10,000 korona átalányt kapnak, ami ötszörös emelést jelent, de evvel szemben a könyvek ára az 50-szeresre, a kísérleti állatok 100-szorosra, a készülékeké több százszorosra emelkedett. Bármennyire is csökkentjük igé­nyeinket, a magyar állam nem képes azokat kielégíteni, hiszen egyetlen tudo­mányos folyóirat előfizetési ára 5—10.000 korona, egy amerikai tudományos fencyklopaedia több százezer koronába, egy mikroszkóp 100,000 koronába, egy Röntgen-készülék egy millióba kerül! Az a kérdés, hogy ilyen helyzetünkben van-e segítség? Fanatikusan hiszem, hogy igen! A segítség módját konkrét példákkal óhajtom megvilágítani, úgy, amint Boerhave-nak, a nagy hollandi orvosnak példáját követve, a klinikán a beteg­gyógyítást tanítjuk. A külföldi folyóiratok megszerzésének első módja a csere. Nagy külföldi kiadók még a magyar folyóiratokat is elfogadják cserébe, így kapunk az Orvos­képzés folyóiratért Archívumot, előbbi előfizetési díja 200 korona, utóbbié 5000 magyar korona. A segítség másik módja, hogy az egyetemek egyetemekhez fordulnak. Az igazság kutatása a világ összes egyetemeit egyesíti. Ennek hatalmas bizonyí­tékát láttuk a lipcsei egyetem 500 éves évfordulója alkalmából, s amidőn 1 10 egyetem képviselője üdvözölte az Alma Mater Lipsiensist. Ez alkalomból avatta Wach, a jogi fakultás dékánja, Honoris Causa jogi doktorrá a magyar tudomány egyik büszkeségét, tanártársunkat : Plósz Sándor-t. A német, sőt a francia egyetemek anyagi helyzete is kedvezőtlen. A párisi egyetem a bécsinek 1000 frankot küldött s jelezte, hogy saját maga is nehéz helyzetben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom