Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)

Beszédek - Magyarország szemorvosainak egyesülete (Az egyesület XII. ülésén tartott elnöki megnyitó)

96 kötelességünk a meggyengített, kirabolt, enervált centrumot megerősíteni. Min­den becsületes jó magyar embernek össze kell tartania s a saját maga hatásköré­ben hozzá kell látina az építés, a helyreállítás, az alkotás munkájához. A mi fegy­verünk a tudomány, ennek intenzív művelésével teszünk hazánknak jó szolgá­latot. Ambicionálnunk kell, hogy a magyar orvosok még a megszállott területről is hozzánk jöjjenek szemészeti ismereteik mélyítésére s kiegészítésére, arra kell törekednünk, hogy a megszállott területeket mi lássuk el kitünően képzett jó magyar érzésű specialistákkal. Ismeretes, hogy a felvidék több orvosa az oro­szok és csehek fizetett ágense volt. Mi a megszállott területeken működő orvo­sainkat nem pénzzel, de tudománnyal és hazafias érzés erejével akarjuk ellátni. Kétségtelen, hogy Franciaországot a hosszú háború szenvedésének elviselésére a külső segítségen kívül az 50 éven át táplált revanche gondolata erősítette meg. Kétségtelen, hogy a német kultúra a szörnyű béke teherpróbáját is kibírja. Ezen úton kell nekünk is haladni. 1914-ben e helyről azt mondottam, hogy nagyon kívánatos volna, ha a pünkösdi üléssel kapcsolatban egyheti továbbképző tanfolyamot szerveznénk, mely arra szolgálna, hogy a vidéken gyakorló specialistáknak alkalmuk legyen újabb diagnosztikai eszközöket és műtéti eljárásokat megismerni. Jövő évben e tanfolyamot meg kell tartanunk. A «Szemészet» folyóiratot újból meg kell jelentetnünk és pedig oly módon, hogy az összes külföldi folyóiratok érdemes dolgozatainak kivonatait közölje. Ezt nagyon megkönnyíti a Springer kiadásá­ban legközelebb megjelenő referáló folyóirat. Ne feledjük, hogy a budapesti egyetem szemészeti tanszéke a világ legrégibb szemész ordinanatusa : a múlt tradíciója önbizalmat nyújthat. Önbizalmat, de nem elbizakodottságot. Kis nemzet vagyunk. Nem vindikálhatjuk magunknak azt, hogy itt van a világ közepe. Nem. nélkülözhetjük a nagy nyugati nemzetek kulturkincseit. De nem szabad egyik végletből a másikba esnünk. Ne kövessük azok rossz példáját, kik egyik nap a németek kultúráját ismerik el, másnap már olasz, francia vagy angol í mád ók. Kétségtelen, hogy a német tudomány marad jövőre is az a forrás, mely­ből legtöbbet meríthetünk, de a francia s angol szellem termékenyítő hatásátne hanyagoljuk el. Viszont a mi igazi szellemi produktumainkat vigyük a külföld ítélőszéke elé. A mostani ülés tárgyalásai remélhetőleg együttesen a Zeitschrift für Augenheilkunde-ban fognak megjelenni. De igyekezni fogunk arra, hogy az új egyesített angol folyóirat, a British Journal of Ophthalmology és az Archives d’Ophthalmologie is közölje. Semmelweis, Eötvös Loránd példái igazolják, hogy mi tudományt nemcsak importáltunk, hanem exportálhatunk is. Ma már min­den gyermek tudja, hogy ez mit jelent az ország megerősítése érdekében! Tisztelt Közgyűlés! Ha visszatekintek egyesületünk három lustrumára, némi megnyugvással mondhatom, hogy a 16 év előtti kezdeményezés nem volt eredménytelen. A sors úgy rendelte, hogy a már virágzó fát fagy érje. De a ter­mészet örök törvénye új rügyet fakaszt. Szívből kívánom, hogy egyesületünk második korszakában annak új vezetői munkájuk gyümölcsét is élvezhessék- Budapest, 1920 május hó 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom