Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)

Beszédek - Schulek Vilmos emlékezete (1905. okt. 14-ikén tartott beszéd)

«A dékánok az egyetemi tanácsban karuk határozatain álljanak és karaikat képviseljék.» «A rektor a tanács nevében működik s annak felelős.» «Egyenlősítő a tudományos munkálkodás és szellemi köztársaság az egye­tem, habár a körülállót a monarchia látszatával kápráztatja.» Mindezen kérdések azóta sokszor felszínre kerülnek. Schulek az ő korá­ban szokatlan bölcsességgel nemcsak előrelátta a konfliktusokat, hanem azok elkerülésének módját is megjelölte. Schulek kolozsvári működése sokszorosan meghaladta ama várakozást, melyet tehetségétől, szorgalmától vártak. Ezért Markusovszky már 1874-ben megnyitotta a budapesti egyetemre előtte a tért. Híven Eötvös ama princípiu­mához, mely az egyetem tanári karainak felfrissítését tartotta szem előtt, Lippay nyugdíjaztatását kieszközölte.Az orvosi fakultás Schuleket egyhangú határozat­tal hívta meg a tanszékre. Újabb külföldi út után 1874 őszén kezdte meg mű­ködését. A klinika akkoriban még az újvilág-utcai jezsuita-kolostorban volt elhe­lyezve. Hogy miképp, arról néhány adat fogalmat nyújt. Az operálások a bete­gek között történtek, az ágyak olyan közel voltak egymáshoz, hogy nyujtózás közben egyik a másik szemét megüthette, 40 embernek két ajtóköz szolgált árnyékszékül s a 4 tál mosdóul. A szellőzés nélküli tanteremben rekkenő hő- sébgen a hallgatóság legnagyobb részének nem volt ülőhelye. S csodálatos, alig vette át a klinika vezetését, az ódon épületbe friss levegő tódult, Schulek magá­val hozta a fiatal, duzzadó munkaerő hatalmát, a tudományos képzettség vará­zsát. A járó betegek száma már az első évben 509-ről 1106-ra , a klinikán ápol­také 121-ről 276-ra emelkedett. A klinika nyomorúságos elhelyezése azonban mindinkább akadályul szol­gált tervei megvalósításában. A többi szakma az akkori viszonyokhoz képest alkalmas elhelyezést nyert, most már a szemészeten volt a sor. S a cél érdeké­ben fáradhatatlanul dolgozott. Először megszerezte a tanártestület támogatá­sát, majd a minisztérium jóváhagyását s midőn az akkor hatalmas pénzügyi bi­zottság nehézségeket támasztott, Trefort őt vitte el az ülésre, hogy a jó ügyet megvédje. De még ezzel sem elégedett meg. 0, ki a napi sajtóban való szerep­léstől annyira irtózott, az «Ellenőr»-ben s «Pester Lloyd»-ban közzétett cikkei­vel igyekezett a közvéleményt meggyőzni. Fáradozásai sikerre vezettek. A tör­vényhozás engedélyezte a költségeket, de Trefort az eredeti terveket módosí­totta. Külön épület helyett a szemklinika a központi orvoskari épületbe került. Nem mintha a megoldás célszerűtlenségéről már akkor meg nem lettek volna győződve, hanem azért, mert a szemészeti klinika révén egy egész sereg dis- ciplina s intézet nyert hajlékot. A régi elhelyezéshez képest így is nagy volt a haladás. Az átköltözés első évében már 5000-re emelkedett a járó betegek száma, 600 klinikai beteget ápolhatott s 700 nagyobb operálást végeztek. Ev- ről-évre emelkedett e szám s csakhamar helyiségek s ágyak maximális kiakná­zást nyertek. így is nap-nap után tizével-huszával kell visszautasítanunk a fel­vételt kérőket. Hány szegény világtalan tér vissza csalódottan otthonába, hány Grósz E. : Előadások beszedek, tanulmányok. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom