Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)
40 személyes elnöklésével tanácskozást tartott a helyi hatóságok közreműködésével. Ezen tanácskozások eredménye lett azon megállapodás, hogy bizonyos erre alkalmas helyeken szemkórházak, egyebütt pedig kórházi szemosztályok állíttassanak fel. A szemkórházak felállítására a fedezetet magában a költségvetésben kerestük és találtuk meg. Nem kértünk új hitelt, hanem a trachomaügyi kiadásokra szánt hitel egy részének tőkésítése által, illetve a hitel apasztása által sikerült 500,000 koronát a szegedi és brassói állami szemkórházak létesítésére fordítani. E javaslatot a törvényhozás előtt már a Wekerle-kormány képviselte. A zsolnai állami szemkórház és a perlaki trachoma-kórház Szemkórházzá való fejlesztése később történt. Ezzel párhuzamosan a törvényhatóságokat az 1904. évi 110,000 sz. rendelettel felhívta szemosztályok létesítésére, mire erkölcsi és anyagi támogatást is kilátásba helyezett. Ezen általános rendeletén kívül Tisza István egyes törvényhatóságokhoz leiratot intézett, melyben azokat arra buzdítja, hogy «a közkórházakban szemészeti osztályokat létesítsenek, melyek egy vele egyetértőleg kiszemelendő elsőrendű szakember vezetése alatt míg egyfelől magának az általános szemgyógyászatnak terén messze vidékre éreztessék áldásos hatását, másfelől a trachoma elleni szakszerű és sikeres védekezés olyan gócpontjait alkossák, amelyekben az ezen baj által sújtott községek orvosai annak kezelésében alapos elméleti és gyakorlati kioktatást nyerhessenek.» Jellemző, hogy e leiratot az akkori miniszterelnök sajátkezűén fogalmazta és pedig azalatt, míg a Házban a legvadabb obstrukció dühöngött, a külfölddel pedig az igen nehéz olasz kereskedelmi szerződések folytak. A budapesti állami szemkórház keletkezésére egy incidens adott alkalmat, mint minálunk annyiszor. A Szent István-kórházban elhelyezett trachomaosztályt, mely egyben szembetegségek ellen is sikeresen működött, a főváros beszüntette, hogy helyén gyermekosztályt létesítsen. Andrássy gróf akkori belügyminiszter javaslatomra a kiszorult trachoma-osztályt bérházban helyezte el. Azóta az eredetileg 100 ágyas kórház 50 ágyas gyermek-szembetegek elhelyezésére szolgáló fiókosztályt kapott. E kórház ma igen áldásos működést fejt ki. Ilyen módon 10 év után ma már három egyetemi szemklinikán 300 ágy, a budapesti, szegedi, brassói, zsolnai és perlaki állami szemkórházakban összesen 500 ágy áll szembetegek rendelkezésére. Nagyváradon, Miskolcon, Pécsett, Kaposvárt, Újvidéken, Nagybecskereken, Békésgyulán, Temesvárt külön szemosztályok keletkeztek, a legtöbb helyen állami támogatással. A pozsonyi állami kórház s a szabadkai kórház szemosztályai megnagyobbodtak. Mindez azt jelenti, hogy sok történt, de nem elég! Még mindig nagyon sok a teendő. Egy tekintet a térképre, mely a szemkórházak és szemosztályok elosztását mutatja, valamint azt, hogy hol vannak szemorvosok, meggyőz arról, hogy e téren is nagyon elmaradtunk nagy szövetségesünk, a német birodalom, de különösen Poroszország mögött, ahol nem kevesebb, mint 200 szemosztály és szemkórház van. Elmaradottságunk legmeggyőzőbben kifejezésre jut a vakságügyi statisztikában. A Központi Statisztikai Hivatal által felvett vakságügyi statisztika főbb eredményei nemrég jelentek meg. 18,000 vakot írtak össze. Blenorrhceában megvakult 1500, trachomában 1200, glaucomában 1500, sérü
