Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)
35 megszüntették. 1857 december 27-én minden egyes ú. n. közigazgatási kerület központján, tehát Pozsonyban, Kassán, Sopronban, Nagyváradon állandó és közvetlenül az országos kormányhatóságok felügyelete alá rendelt országos szemgyógyintézetek felállítását határozták el. Pestet azért mellőzték, mert ott egyetemi szemklinika ós nó'egyleti szemkórház is volt. A kassai szemkórház felállítása egyeló're elmaradt, mivel a városi kórháznak szemosztálya volt. Nagyváradon azért nem állították fel, mert ott 1830 óta a Grósz Frigyes által alapított szemkórház működött. E kórház célja, alapszabályai szerint «a szegényebb- sorsú szembetegeknek, különösen a földmíveló'knek jó alkalmatosság nyújtása a biztos és költség nélküli gyógyításra és így e szerencsétleneknek a szembán- talmakban különösen veszélyes kontárkodástól és ú. n. tudós asszonyoktól való megmentése. Minden szegény szembeteg, akárhonnét jó', kivétel nélkül, ez intézetben lehetőségig segélyt nyer, külföldi úgy, mint a hazai, a szegény cigány úgy, mint a szegény nemes ember.» Grósz Frigyes 1846-ban Kassán a gróf Andrássy György elnöklésével és 1847-ben Sopronban a herceg Esterházy Pál elnöklésével tartott vándorgyűléseken szemkórházak felállítása mellett agitált és meggyőző érvekkel bizonyította ezeknek áldásos hivatását. A két országos szemész egyikét Pozsonyban telepítették le, a másikat Sopronban, honnan 1860-ban a szemészeti osztályt Győrbe helyezték át a városi kórházba, 1861-ben Pécsre, 1866-ban pedig Kassára, hol a szemosztálynak négy szobában 24 betegágya volt két ápolónővel. A pozsonyi szemgyógyintézet ugyancsak ideiglenesen a városi közkórházban nyert elhelyezést négy szobában 24 ággyal ; 1863-ban állami kórházhoz helyezték át, de az osztály közvetlenül a belügyminisztérium felügyelete alatt maradt. Az erdélyi országos szemorvos, kinek székhelye Marosvásárhelyt volt, 1862-ben halt meg. Ekkor négy helyen : Kolozsvárott, Marosvásárhelyt, Szebenben és Brassóban állandó szemgyógyintézeteket létesítettek. A brassói szemkórházat a városi Sinylők Házának padlásszobájában helyezték el, hová meredek falépcső vezetett. 1874- ben az ágyak számát 12-ről 24-re emelték, de csak a nyári hónapokban tartották nyitva. 1889-től állandóan működött s átköltöztették egy kis házba, melyben 37 ágyat helyeztek el. Az országos szemkórház 1897-ben m. kir. állami szemkórház elnevezést kapott, de elhelyezése azontúl is siralmas maradt, míg végül 1906- ban felépült az új modern szemkórház. A többi szemosztály lassankint elenyészett. 1801-től 1876-ig az orvosképzés iránya értelmében a szembajokat főleg specialisták gyógyították. 1876 óta az egyetemes orvosdoktori oklevél alapján már minden orvos foglalkozott a mindennapi szemészettel. Ez a vidéken nem is lehet másképp. A szemészet operatív része azonban továbbra is a szemészek kezében maradt. A budapesti I. számú szemklinika működése. A klinika működéséről az idő beosztása ad képet. Reggel operálások, azután klinikai beteglátogatások, ezt követi az előadás és a járóbeteg-rendelés. Délután klinikai beteglátogatás, szem- tükrözési gyakorlatok, magántanári kollégiumok és laboratóriumi munkásság. A járóbetegek száma 1904 óta szerfelett megszaporodott. 1904-ben nem érte el 3*
