Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)

Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)

3Í Az akadályok emelésében buzgón közreműködtek a hivatalok, a tudo­mányos körök és a közvélemény. A hivatalokban azt a tételt állították fel, hogy a tudomány munkása eo ipso elfogult és teljesen képtelen az élet szükségleteinek megítélésére, az egye­temen pedig tért hódított az a felfogás, hogy a tudományos munkásnak nem is illik szakmáján túl a közügyekben szót emelni. A közvélemény hitelt adott e két elfogult kaszt-felfogásnak s ennek az a következménye, hogy a tudományos befolyás Magyarország közéletéből kiszorult. Bátran kimondom, sok nyomorú­ságunknak ez a forrása! A külföld példája másra taníthatott volna. Humboldtnak, a tudósnak Poroszország újjászületésében döntő' szerep jutott, Virchow érdeme a közegész­ségügy terén vetekedik tudományos búvárkodásának eredményeivel. Pasteur élénken résztvett hazája közügyeiben s nagy része van abban, hogy a közvéle­mény belátta, hogy az 1870/71. háborúban a német tudomány aratta a győzel­met s hogy ennek konzekvenciáit le is vonták, aminek gyümölcseit máris élvezik. Mi sem bizonyítja jobban a tudomány hatalmának elismerését, mint hatalmas német szövetségesünk, a németek nagy császárjának a berlini egyetem jubileumán bejelentett ama elhatározása, hogy Humboldt programmjának végrehajtásaképp kizárólagosan tudományos búvárkodásra szolgáló intézeteket alapít. A «Kaiser Wilhelm Stiftung» intézetei rövid fennállásuk alatt máris nagy szolgálatokat tettek a hazának ; óriási jelentőségük csak a háború után fog közismertté válni. Ausztriában, Németországban a tudomány képviselőinek a törvényhozás felső házaiban ülést adnak, nálunk még azon tudósok helyét sem töltik be a tudomány munkásaival, akik jobb időkben ezen a réven nyertek helyet. Még egyszer mondom : Balassa az államférfi meghalt, megölte az egészségtelen politikai irány, megölte az elfogultság, de a háború tanulságainak súlya alatt a közvélemény ébredezik s talán nincs messze az idő, amikor a közügyek vezetésére és irányí­tására a képesség, a tudományos ismeret s egyéni függetlenség nem lesznek mellékes tulajdonságok. Nagy Frigyes 1784 február hó 1-én, amidőn arról értesült, hogy a Colle­gium Medicum élén jogász s nem orvos áll, miniszterének a következőket írta : «Wie schickt sich ein Justizmann zu dem medizinischen Fach, davon versteht er ja nichts und soll auch keiner dergleichen wieder dabei gesetzt werden. Viel­mehr gehört dazu ein guter und vernünftiger Medicus und muss man suchen einen solchen dazu vorzuschlagen ; der schickt sich eher dahin als einer von der Justiz ; welches Ich Euch also hierdurch zu erkennen geben wollen, um Euch hiernach zu achten. Ich bin Euer gnädiger König.» Tisztelt Egyesület! Tíz év előtt Tauffer Vilmos e helyen a Balassa-előadás tartásakor azt mon­dotta : «Magambaszállásra int a kitüntetés, hogy Ba/assa-előadást tarthatok és

Next

/
Oldalképek
Tartalom