Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)

Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)

A SZEMÉSZET BÉKÉBEN ÉS HÁBORÚBAN* BEVEZETÉS : Balassa János a tudós, művész és államférfi. — A szemészet békében : törté­nelmi adatok, a budapesti egyetemi I. számú szemklinika működése, a trachoma ügye, szemkórhá­zak és szemosztályok, vaksági statisztika.' — 2. A szemészet a háborúban: az organizáció nálunk és a német birodalomban, személyes tapasztalatok a harctéren, tanulságok. — 3. A jövő feladatai: orvos- tanhallgatók kiképzése a szemészetben, speciahstaság, továbbképzés, katonaorvosok kiképzése a szemészetben, a rendelkezésre álló erők helyes kihasználása, a tehetség érvényesülhetésének bizto­sítása. Bevezetés. Balassa János 1843-ban 28 éves korában foglalta el a budapesti egyete­men a sebészet tanszékét. Ezt elsősorban, amint Jendrássik Jenő a magyar tudo­mányos Akadémiában 1870 május hó 28-án mondotta, «kitűnő' képzettségének, erényes jellemének, fáradhatatlan kitartásának és megnyerő magaviseletének» köszönhette. De útját tanárain kívül hatalmas pártfogók, nemeskéri Kiss Pál, gróf Esterházy Károly és Lónyay János is egyengették, amiről a puritán philo- sophus, Jendrássik azt mondja, «ahol a pártfogás ily alapon nyugszik, ott dí­szére válik egyaránt a pártfogónak, mint a pártfogóknak». Azóta nagyot változott nálunk a pártfogás alapja. Balassa az egyetemi tanár hármas feladatát : a gyógyítást, a tudomány művelését s az oktatást egyaránt gondozta. Sikerei a betegeket az ország minden részéből hozzá vonzották. Balassát az orvost, amint Korányi Frigyes mondja, bizalmával egyaránt megajándékozta a föld népe — s a királyi család. Balassa tudományos munkásságának eredményeit magyarul s németül közölte, ennek köszönheti, hogy neve az ország határán túl is ismert és becsült volt. Tudományos munkáinak megbecsülését jelenti, hogy két ízben nyert meghívást bécsi tanszékre, először a Josephinum, majd az egyetem sebészeti kathedrájára. Egyiket sem fogadta el. Jelentőségét azon idők egyik legnagyobb sebésze, Billroth, az egyetemen tartott előadásában a következőképp méltatta : «Ha az elhunytat siratjuk is, hogy nem sokáig élvezhette munkája gyü­mölcsét, másrészt irigyeljük, hogy dicsősége tetőpontján távozott, amidőn tanítványai, nemzete, fejedelme szeretete környezte.» Hehra pedig így emlékezett meg róla : * A Budapesti Királyi Orvosegyesület 1917 október hó 14-diki 80-dik nagygyűlésén tartott <•Balassa-előadás)>.

Next

/
Oldalképek
Tartalom