Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)
Alimentaris zavarok ex constitutione
75 5. Trousseau-féle tünet. A felkar leszorításakor a kéz őzfej tartásba jut. Vigyázni kell kiváltáskor, mert laryngospas- must válthat ki. 6. Erb-féle tünet. Ismeretes, hogy normális izom a galva- nos ingerlés következő sorrendjében rándul meg Kzr—Azr— Anyr—Knyr. Tetaniánál a két középtag helyet cserél, vagyis Anyr—Azr—Knyr. Azonkívül a Knyr kisebb 5 m. amp.-nál A manifest tetaniának 3 alakja van: 1. Eklampsia. A csecsemő vagy gyermek szeme fennakad, kezeit, lábait ide-oda dobálja, eszméletlen. A legijesztőbb kórkép, mely azonban aránylag nem oly veszélyes és oly tartós, mint a 2. Carpopedalspasmus. Itt a kéz őzfej szerű tartásba kerül, a lábfej mereven lefelé feszíttetik. Ez a görcs napokig eltart, a végtagok az erek görcse folytán egészen oedemásak és cyanotikusak lehetnek. Napokig eltart és előfordul, hogy szív- tetania következtében a gyermek hirtelen meghal, 3. Laryngospasmus, (hangrésgörcs) rendszerint sírásnál és más izgatott állapotnál váltódik ki. Jellegzetes éles hangot hallunk. Néha életveszélyes. Az eklampsíás csecsemők némelyike a későbbi életben szellemi visszamaradottságot mutat. A latens tetania egyes tünetei (pl. Chvostek) a későbbi korban is fennállanak minden: pathologiás jelentőség nélkül. Amilyen tisztázott a kórkép, annyira homályos a pathogenesis. A tetania gyakran fordul elő rachitíssel kapcsolatban, helyesebben úgy mondhatjuk: minden tetaniásnál kimutathatók a rachitis nyomai. A tetania is főleg karácsony és husvét között manífestálódik, mint a rachitis, a te jártalom szintén gyakran szerepel kórokozó gyanánt. Felnőtteknél a tetania az epi- theltestek kiirtása kapcsán lép fel, azonkívül lactatiónál és graviditásnál. Az epitheltesteknek szerepet tulajdonítanak a calcium anyagcsere lefolyásában. Az ismeretes, hogy calcium hiány az idegrendszer ingerlékenységét növeli, Escherích azt találta, hogy a tetaniában elhalt csecsemők epithel lestjeiben vérzések voltak, ő az epithel testek sérüléseire vezette vissza a tetania pathogenesísét. A későbbi vizsgálatok ezt nem igazolták. Újabban észrevették azt, hogy igen erős belégzések után tetania léphet fel (légzési tetania) ezt azzal magyarázzák, hogy a szervezet széndioxid tartalma csökkent és a vérben alco kalosis van ( Ph^g-^-Q-képletet már említettük). Tetaniánál tehát a vérben alkalosis van és ez egyéb iónokat, így a Calcium ionokat befolyásolja, amennyiben ilyenkor a szabad Ca iónok száma csökken. Láznál is alkalosis van, azért lép fel ott gyakran eklampsia. A therapia részint aetiologiai — ha ezt a szót itt jogosan használhatjuk — részint symptomatikus. Tudjuk azt, hogy éhezésnél acidosis van jelen, ezért a díaetás kezelés elsősorban eheztetés (24 ó tea, majd lisztleves beépítés és 70—80 energia quotiens mellett megmaradunk). A tejártalom is szerepelvén.
