Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)
II. Pathologiás rész
33 évben 1 krupposra 12 hurutos esik, a második évben az arány 1 : 1, a harmadikban 1 : 74-hez. Bronchopneumonia: Mint említettük a leggyakrabban grippés infectióknál azonkivül morbillínél és pertussisnál fordul elő. A legfontosabb tünet az erős dyspnoe: orrszárnyi légzés, szapora légzésszám, légzési segédizmok működnek, behúzódások a bordaközökben. A physikalis lelet sokszor nem ad útbaigazítást. Általában csecsemőkorban mindég nagyobb elváltozást tételezünk fel, mint amit physikálísan ki tudunk mutatni. A gyulladás rendszerint az alsó lebenyekben fordul elő, de előfordul a jobb felső lebenyben is elég gyakran. Kopogtatásnál — nagyobb beszűrődés esetén — tompulatot, felette éles hörgi légzést, crepitatiót, erősbödött sírást hallunk. A hallga- tódzásí lelet jobban értékelhető, mint a kopogtatási. A bronchopneumonia lefolyása eléggé hosszadalmas, rendszerint lytiku- san végződik. Meggyógyulhat nyom nélkül, néha confluál és tüdőtályog keletkezik vagy pedig chronikussá lesz és atelek- tasiák képződnek. Kruppös pneumonia: Olyan mint a vihar. Hirtelen jön, hirtelen megy. Hirtelen láz, szakgatott köhögés, cyanosis, dyspnoe mellett lép fel. Physikalis lelete olyan, mint az előbbié csakhogy itt mindég egy egész lebenyre terjed ki a gyulladás. A bronchopneumonia vándorol a tüdőben, sőt egy helyen kétszer is lehetnek gyulladt gócok, a kruppös rendszerint egy lebenyre szorítkozik. A kruppös pneumonia krízissel végződik, mely a 4-ik naptól kezdve várható. Igen gyakran láthatunk menínge- alis tüneteket különösen jobb felső lebeny pneumoniánál. A meningealis tüneteket a pneumococcusok toxínjai okozzák. Sokszor oly súlyosak, hogy az egész kórképet uralják: opisthotonus, tarkómerevség, elődomborodó kutacs, positiv Kerning, senscrium zavar, meningitis gyanúját keltik fel. Ezek a tünetek a krízis után nyomtalanul és hirtelen eltűnnek. Parauetebralis pneumonia: Mindég secundär megbetegedés. Sokáig háton fekvő, atrophiás, keringési zavarokban szenvedő csecsemőknél fordul elő. Kétoldalt a gerincoszlop mellett annak hosszában húzódik, miért is kimutatása nagyon nehéz különösen kopogtatással. Hallgatódzásnál finom recsegést szoktunk hallani. Jellemző rá az u. n. emelt mellkas, t. i. a mellkas elülső felső része erősen kiemelkedik, Prognosísa az alapbajtól függ. A hurutos infectiók therapiája: Elsősorban fontos a prophylaxis. Már említettük, hogy az infectiók leggyakoribb forrása a beteg felnőtt, ezért azokat kell távoltartani a csecsemőktől és gyermekektől. Azokat a rendszabályokat is említettük, melyeket coryzás anyának kell keresztülvinni, hogy ne fertőzze gyermekét. A betegszobában ne legyen más, csak az, aki a gyermekeket ápolja. Gondoskodnunk kell a szoba szellőztetéséről (2 szoba rendszer) és ügyeljünk arra, hogy a betegszoba ne legyen túl meleg (19—20 C° elég). A hurutos fertőzés, mint parentaralis infectio, a csecsemő tolerantiáját leszállítja, minek következtében az eddig
